A Fővárosi Önkormányzat az elmúlt időszakban kiemelt feladatként kezelte a közlekedést érintő egyes szakterületek hosszú távú terveinek, stratégiájának megalkotását, melyek közül a városi közúti közlekedés gyakorlatilag kimaradt. A közúthálózati terv kimerült egyetlen ábrában, a parkolási stratégia megalkotása pedig – többszöri kérésünk és az erre kapott válaszok ellenére – elmaradt.

Nehéz megmagyarázni ennek indokoltságát, mivel a fővárosban regisztrált személygépjárművek száma meghaladja 710.000 db-ot, és a nemzetközi összehasonlító adatok alapján további növekedés várható.

A főváros közúthálózata az 1938-ban jóváhagyott tervek - mintegy 40 évig tartó - megvalósítása óta érdemben nem változott.

Azaz – kis túlzással – a múlt században kialakított úthálózattal, beleértve a parkolás infrastruktúrát is, kívánja a főváros kiszolgálni a mai igényeket, illetve célja a visszafejlesztés. Kontroll nélkül elfogadottá vált az a téves állítás, hogy a közúti kapacitás növelése egyértelműen forgalom növekedést generál, illetve a forgalom egyes helyekről történő kiszorítása másutt nem jár a torlódás növekedésével.

Sajnos a főváros a személygépjárművek közlekedésére, a parkolás, a gépjárműtárolás kezelésére nem rendelkezik megvitatott és elfogadott stratégiával, egyetlen eszköze a tiltás, a kiszorítás, és a hangoztatott „zöld” célokat sokszor „lábon lőve”, határozottan intézkedik, jórészt a zöld és kerékpáros lobby nyomására, azonban a várható és tényleges hatásokat egyáltalán nem mérve. Valójában az intézkedések következménye sokszor ellentétes a hangoztatott klímacéllal, mivel többlet km-ek megtételét generálja, és csupán a forgalom áthelyeződését eredményezi, gyakran sűrűn lakott területekre.

Tekintve, hogy a közterületi várakozás problémakörének mellőzése általános, így körültekintő helyzetfelmérés sem készült, ezért az elérhető források és saját tapasztalataink alapján foglaljuk össze jelen írásunkban a Magyar Autóklub álláspontját a közterületi várakozással kapcsolatban.

Helyzetfelmérés, helyzetértékelés 

Budapest parkolási rendszerét az elmúlt időszakban több jelentős változás érintette. 2023. júliusában a P+R parkolók díjszabása módosult, novemberben bővült és szigorodott a zónás parkolás. A legjelentősebb változások 2022. második félévében történtek, akkor a fizetős zónák és időintervallumok jelentős kiterjesztéséről és a díjak növeléséről született döntés. A megemelt tarifa, a parkolási díjas területek mintegy 80%-os növelése és számos helyszínen az esti időszak fizetőssé tétele összességében mintegy 30%-os többlet terhet jelent a használók költségeit illetően.

2010-es állapot                                                                                2024-es állapot

Sajnálatos tény, hogy erről a Magyar Autóklubbal egyik esetben sem egyeztettek.

Ezen időszakban, a P+R parkolók száma a BKK honlapja szerint is 4000 db-ról, 3800 db-ra csökkent, és ezen túl valamennyien tapasztalunk városszerte megszűnő parkolókat. Erre vonatkozó adatot többszöri kérésünk ellenére sem kaptunk.

Alapvető probléma, hogy a főváros és a kerületek közötti koordináció nem ismert, és a kerületek saját hatáskörben is hoznak közterületi várakozást érintő döntéseket, egy-egy városrész közlekedését átformálva, sokszor számottevően megnehezítve.

- A fenti fővárosi intézkedéseket követően, a fennálló helyzetet felmérve megállapítottuk, hogy a módváltó parkolók általában erősen kihasználtak, az igény a lehetőségeket lényegesen meghaladja. Mégis vannak olyan P+R parkolók, melyek adott sajátosságokkal összefüggésben – őrzés hiányosságai, jelentősebb kínálat környéki ingyenes parkolásra – kihasználatlanok (pl. Határ út; Etele-Őrmező P+R). Ez rámutat arra, hogy a beingázók egy része igen érzékeny a költségekre, így lehetőség esetén – pl. többletgyaloglás árán – elkerülik a mintegy 7000 Ft havi költségterhet.

- Szembesültünk azzal, hogy a nagy átszállóhelyek térségében rossz az értékes közcélú területek hasznosítási foka, ilyen például az egykori Határ úti MDF-piac burkolt területének nagyobb része. Számos helyszínen centrális elhelyezést nem igénylő funkciók kapnak helyet (autókereskedő telephely; Lóversenypálya északi sávja), vagy az egy szintes funkciók feletti tér – mint potenciális emeleti parkolóház helyszín – kihasználatlan: pl.; Fehér úti Főműhely és metró kocsiszín; Mexikói úti M1 metró kocsiszín és áramátalakító; BKV-autóbusz pályaudvarok.

- A kiterjesztett díjövezetek keresleti szintet meghaladó tarifái miatt az egykori P+R szerepű parkolóhelyek nagy tömege lett kihasználatlan. Ez a pazarló helyzet különösen a belvárostérségi, de nagyobb gyaloglással elérhető rakparti és egyetemvárosi helyszíneken jellemző.

- Érzékelhető, és a célszerűtlen, káros folyamatokat tetézi az elsősorban a kerületek által kijelölt, lakossági parkolási engedélyhez kötött várakozóhelyek szaporodásának tendenciája, aminek tovább terjedése a város működőképességére nézve beláthatatlan következményekkel járhat és ami a hatályos jogszabályok előírásaival egyértelműen ellentétes, de legalább is aggályos (a 20/1984. /XII. 21./ KM rendelet Műszaki Szabályzat 35.8. pont).

- Ezen túlmenően megjelentek a kerületek és a főváros által is kijelölt „suli zónák”, amelyek szabályrendszere, és táblahasználata sem egységes, és további parkolóhelyeket vonnak ki az általános használatból. Az iskolák előtti forgalomcsillapítást és ezáltal a balesetveszély csökkentését támogatjuk, de elengedhetetlennek tartjuk azok szabály- és táblarendszerének egységesítését és a „suli zónákban” az időszakos parkolási lehetőségek biztosítását. 

- Aggasztó, hogy felerősödtek és meghatározóvá válhatnak azok a hangok, amelyek a fővárosi P+R funkciók fejlesztése ellen agitálnak, ehhez ideologizált, felszínes érveket hangoztatnak, holott a főváros P+R kínálata nagyban elmarad a mintának tekintett fejlett európai városok jellemzőitől. Az agglomerációs P+R-kínálat bővítése elakadt, emellett Budapesten belül a főváros, illetve a kerületek számos, a személygépkocsi / közösségi közlekedés módváltásra alkalmas parkolóhelyet szüntettek meg.

Rendszeresen hivatkoznak külföldi példákra, így teszünk most mi is. Publikusan elérhető források alapján Bécs P+R kapacitása a budapesti tízszerese.

 Az alábbi ábra pedig jól szemlélteti a parkológarázs kapacitás (parkolóház és mélygarázs) tekintetében a különbséget Budapest és Bécs között.

       Parkolóházak és mélygarázsok Budapesten                                                       Parkolóházak és mélygarázsok Bécsben

Kérdés, hogy a főváros hogyan tervezi, vagy egyáltalán céljai között szerepel-e, hogy erre a parkolóhely-hiány problémára megoldást találjon.

A Magyar Autóklub ellenzi a gépkocsihasználókra kivetett túlzott terheket, azonban a parkolás működésében az észszerű kereslet-kínálati viszonyok megteremtését célzó – ezt nem meghaladó – díjszintet elfogadja. Ez a díjszint-alakítási elv sajnos jelenleg messze nem teljesül, a túlzott tarifák és szervezési hiányosságok miatt Budapesten jelentős volumenű parkolási kapacitás áll kihasználatlanul. Emellett a parkolás kínálati oldalán is elmaradások mutatkoznak, mivel Budapest P+R és parkológarázs kapacitása lényegesen kisebb, mint a fejlett európai városoké.

A Magyar Autóklub álláspontja a fővárosi parkolás kérdésköréről

1. Haladéktalanul napirendre kell tűzni a – helyzetfelmérést és hatáselemzést is tartalmazó – fővárosi közterületi várakozási stratégia kidolgozását.
2. A stratégiát alapos és valódi szakmai és társadalmi vitára kell bocsátani, és csak ezt követően kerülhet sor annak elfogadására.
3. A stratégia kidolgozása során igényeljük az alábbiak figyelembevételét:

- Célul kell tűzni az egységes fővárosi közterületi várakozási rendszer megvalósítását.

- Hatékony együttműködést és koordinációt kell biztosítani a kerületek és a főváros között. Nem fogadható el, hogy kerületenként eltérő, kizárólag a helyi választópolgárok érdekeit tükröző megoldások működjenek.

- A városvezetésnek a parkolási helyzet megoldását kereslet-kínálati modell létrehozásával, a jövőbeni stratégiai változatok, tarifapolitikák várható következményeinek transzparens megvitatásával kell kezelni.

- A 10 éven belül megjelenő újabb 200-300 ezer jármű és a teljes működésképtelenség fenyegetettsége miatt a P+R és parkológarázs kapacitások fejlesztése vonatkozásában a jövőbeni célokat a jelenlegi és jövőbeni helyzet konkrét adatainak ismeretében, nemzetközi összevetések birtokában kell megfogalmazni és megvitatni.

4. Tekintettel arra, hogy a stratégia megalkotása várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, addig az előrelépés érdekében az alábbi, azonnal végrehajtható javaslatokat tesszük. Valamennyi javaslatunk a fenntartható mobilitást eredményezi és a klíma-semlegesség elérését támogatja, mivel a személygépjárművel közlekedőket a közösségi közlekedés irányába tereli. Meggyőződésünk, ha az az elvárás, hogy a fővárosban kevesebben használjanak személygépjárművet, azt a feltételek megteremtésével, nem pedig kizárólagosan tiltással lehet elérni.

- A meglévő és potenciális P+R helyszínek térségében jelentős funkciótlan, elhanyagolt, ill. alulhasznosított területek állnak rendelkezésre további férőhelyek biztosításához, ami különösen a KÖKI, a Határ úti metró, Népligeti metró, Mexikói úti M1 végállomás környékén jellemző. Javasoljuk többletkapacitás érdekében ezek használatba vételét, amely kevés ráfordítással is megoldható.   

- A metrómegállók térségében elhelyezkedő sportlétesítmények parkolói, parkológarázsai a rendezvénymentes időszakokban üresek. Nyomatékosan szorgalmazzuk, hogy a Főváros a tulajdonosokkal együttműködve gondoskodjon ezen, meglévő parkolókapacitások P+R célú hasznosításáról a hétköznapokon, ahogy az számos fejlett nagyvárosban megoldott.

- Az őrzés, biztonsági kamerák, kerítés, valamint a minőségi környezet megteremtésével a fizetőképesebb közlekedők számára is vonzóvá kell tenni a P+R szolgáltatás igénybevételét, és így a kihasználtság egyenletesebben oszlana meg.

- Az elvárható színvonalon aluli P+R helyszíneket (pl. Határ úti) a fejlesztésig ingyenessé kell tenni.

- A közösségi közlekedésre megváltott napijegy biztosítsa a P+R parkoló kedvezményes használatát, és a költségérzékeny ingázókra tekintettel vezessenek be egy kombinált BKV és P+R bérletet.

- Szorgalmazzuk, a használat folyamatos nyomon követésével, finomhangolt tarifapolitika alkalmazásával a P+R parkolók kihasználtságának fokozását, annak érdekében is, hogy a díjfizetés a parkolást ne tolja rá a zónákon kívüli lakóutcákra.

- Meg kell oldani a valós idejű parkolófoglaltság-tájékoztatást az interneten és a navigációs szolgáltatók rendszerei útján, figyelemmel arra, hogy a tájékoztatás általánossá válása a parkolót keresők számára jelentősen csökkentheti a megtett távolságot, és így a károsanyag kibocsátást.

A fővárosi közlekedés középtávú átalakítását elemző sorozatunk 1. része Itt olvasható. 

2024.03.08.