A 2021 végén elfogadott, 2021–2030-as időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági politikai keret célja, hogy a 2050-re a közúti halálesetek száma a múlté váljon. A közúti halálesetek száma 2000 óta több mint a felére csökkent az EU-ban, de az előrehaladás "stagnált", és évente több mint 25 000 ember hal meg az európai utakon.

Az évente több mint 25 000 haláleset mellett több, mint 135 ember sélrül meg súlyoan az európai utakon, amit Adina-Ioan Valean közlekedéspolitikáért felelős uniós "elfogadhatatlannak" nevez.

Az új közúti közlekedésbiztonsági politikai keret közzététele meghatározza, hogy az EU hogyan tervezi elérni a 2050-re kitűzött célját, ami nem más, mint az, hogy 2030-ra felére csökkenjen a halálos kimenetelű balesetek és súlyos sérülések száma.

A keret három fő beavatkozási területet határoz meg, amelyek segítik Európát céljai elérésében: az infrastruktúra, a biztonságos járművek és a biztonságos úthasználat.

Infrastruktúra

Becslések szerint a közúti infrastruktúra és környéke a balesetek több mint 30 százalékában szerepet játszik, és a jól megtervezett és megfelelően karbantartott utak csökkentik a balesetek valószínűségét. Az úgynevezett megbocsátó utakat, amelyeket a biztonságos rendszer elveivel határoznak meg, csökkentik a bekövetkezett balesetek súlyosságát.

Ebben az összefüggésben az EU a transzeurópai közlekedési hálózatot alkotó valamennyi közút esetében kockázattérképezést és biztonsági minősítést rendelt el. Az európai útértékelési program felméréseket végzett az eu-tagállamokban, egy és öt csillag közötti utakat pontozva, és néhány más tagállam kidolgozta saját módszertanát.

A Bizottságnak négy fő terve van 2030-ig az infrastruktúrával kapcsolatban:

Szakértői csoport létrehozása az úttervezéshez és -elrendezéshez való sebességkorlátozások jobb összehangolása érdekében; a biztonságos rendszer módszereivel kapcsolatos tapasztalatcsere megkönnyítése; a 2024 végéig elvégzendő tagállami értékelések eredményeinek közzététele; valamint annak elemzése, hogy szükség van-e további kutatásra és innovációra ezen a területen.

A Bizottság azt állítja, hogy szolgáltatásai "együttműködnek a tagállamokkal az infrastruktúra-mutató meghatározásában" a megállapodás szerinti küszöbértéket meghaladó biztonsági besorolású utakon megtett távolság százalékos aránya alapján. A Bizottság hatásvizsgálata szerint az e területre vonatkozó új szabályok "akár 3200 életet is megmenthetnek, és 2030-ig 20 700 súlyos sérülést is elkerülhetnek".

Biztonságos járművek

A járműbiztonság szempontjából kulcsfontosságú teljesítménymutató az új személygépkocsik még meghatározatlan százalékos aránya lesz, amelynek európai újautó-értékelési programja (NCAP) besorolása négy csillag vagy annál magasabb lesz. A kutatások azt mutatják, hogy az ötcsillagos NCAP besorolású autóknál 68 százalékkal alacsonyabb a halálos sérülések kockázata és 23 százalékkal alacsonyabb a súlyos sérülések kockázata, mint a kétcsillagos autóké. "Konzervatív becslések szerint" a 2019-ben elfogadott felülvizsgált általános biztonsági rendelet legalább 7300 életet ment meg, és 2030-ra 38 900 súlyos sérülést fog elkerülni, de 2037-re a megmentett életek várható számát 25 000-re és 140 000-re teszi.

A Bizottság az automatizált/összekapcsolt mobilitásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtása és az együttműködő intelligens rendszerekre vonatkozó előírások elfogadása révén is készül az összekapcsolt és automatizált mobilitásra ezen a területen.

Vision Zero a gyakorlatban

A Vision Zero, az EU közúti politikáit irányító multinacionális közlekedésbiztonsági projekt 2015 óta működik Los Angelesben, azzal a kitűzött céllal, hogy 2025-re megszüntesse az összes közlekedéssel kapcsolatos halálesetet a városban. Ezzel a céllal összhangban a város az úgynevezett magas sérülésű utcákra összpontosított, a város utcáinak 6% -ára, amelyek a gyalogos halálesetek és sérülések 70% -át teszik ki.

A Vision Zero irányelvei szerint a város lassan megváltoztatja ezeket a túlnyomórészt sík és széles utakat, amelyeken az autósok hajlamosak a közlekedési lámpák hiánya miatt gyorsulni. A sávokat eltávolították, a kerékpársávokat kibővítették, és ennek részeként több és jobb minőségű gyalogos-átkelőhelyet telepítettek.

A közlekedéssel összefüggő halálesetek és sérülések azonban 2015 óta minden évben növekedtek, 2021-ben 294 ember halt meg a los angelesi utcákon ily módon, ami 20 százalékos növekedést jelent. A város politikájának kritikusai a finanszírozás hiányára, a Vision Zero változásainak túl lassú ütemére és a város intézményi fókuszának hiányára hivatkoztak.

Brüsszelben, az Európai Bizottság központjának otthont adó városban azonban 2021 januárjában 30 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a legtöbb közútra, ami a Vision Zero egyik kulcsfontosságú politikai pontja, ami kevésbé valószínűvé teszi a zsúfolt városi utakon a gyorshajtást. A Brussels-Mobility által 2022 januárjában közzétett tanulmány kimutatta, hogy a közúti halálesetek száma 2021-ben a felére csökkent, és a súlyos sérülések is 20 százalékkal csökkentek.

A tanulmány azt is megállapította, hogy az új sebességkorlátozások nem befolyásolták jelentősen a menetidőket. Az úgynevezett 30-as zóna politikája a városban a zajszennyezést is csökkentette, egyes helyeken akár felére is, és még azokon az utakon is csökkent, amelyekre nem vonatkozott az új sebességkorlátozás

2022. 06. 13.