Átgondolt döntésekre van szükség!
Április végén komoly sebességcsökkentést előirányzó terveket hozott nyilvánosságra Karácsony Gergely főpolgármester, aki olyan közlekedésszervezési programot is belengetett, ami nagymértékben visszaszorítaná az autózást Budapesten. A Magyar Autóklub felmérést készített a témával összefüggésben, s több mint 11 ezren mondták el véleményüket a várható változásokról. Cikkünkben beszámolunk a nagyszabású kutatás legfontosabb eredményeiről, hogy klubtagjaink és a hazai autósok egyaránt tudomást szerezzenek róla.
A városvezető szavai heves reakciót váltottak ki az emberekből, tudniillik első megnyilvánulásaiból mindenki arra következtethetett, hogy a most még széles körben elterjedt 70 km/órás sebességkorlátozást mindenütt 50 km/órára módosítanák, a mellékutcákban pedig egységesen 30 km/órára mérsékelnék a tempót. A teljes javaslatcsomag kiemelten foglalkozik a budapesti zöldterületek növelésével, a közúti balesetek és a közlekedésből fakadó légszennyezés visszaszorításával, továbbá a közösségi, valamint az egyéni – gyalogos és kerékpáros – közlekedés támogatásával.
A végleges tervek kidolgozására vonatkozó előterjesztést már elfogadták, egyúttal – a megvalósítás kapcsán – lakossági, szakmai és kerületekkel történő egyeztetéseket kezdeményezett a főváros. Igaz, ettől függetlenül néhány fontos átalakításra már sor került a budapesti utakon. A koronavírus-járvány időszakában számos nagy forgalmú, közösségi közekedés által is használt szakaszon (például a Bartók Béla úton, a Nagykörúton és az Üllői úton) alakítottak ki ideiglenes kerékpársávokat, és néhány belvárosi területen a forgalmi rendet is megváltoztatták. Miként arról az Autósélet is beszámolt, a MAK konstruktív együttműködést ajánlott a Főpolgármesteri Hivatalnak abból a célból, hogy az egyesület szakmai javaslatokkal segíthesse az összes közlekedő érdekeit figyelembe vevő, átgondolt döntések meghozatalát, ámde a kabinet végül szóra sem méltatta kezdeményezésünket, ráadásul a tervekkel összefüggő hatástanulmányok, illetve számítások a mai napig ismeretlenek. Ezért is döntött úgy az Autóklub, hogy internetes kérdőívet készít, melyben többek között a megismert fővárosi elképzelésekről és a közlekedés lehetséges fejlesztési irányairól faggattuk a publikumot.
Tanulságos válaszok
Bíztunk benne, hogy sokan billentyűzetet ragadnak, és rászánnak néhány percet a kérdőív kitöltésére, azonban arra gondolni sem mertünk, hogy ilyen jelentős számú, egészen pontosan 11 184 válasz érkezik. Ráadásul a visszaküldők 76,1 százaléka budapesti lakos volt, míg a fennmaradók 9,1 százaléka a nem fővárosban élők, de Budapesten dolgozók közül került ki, azaz túlnyomó részt olyanok mondták el véleményüket, akiknek mindennapi életét érzékenyen érintenék az esetleges változások. A lényegre, vagyis a válaszokra rátérve érdemes elsőként azt elemezni, hogyan fogadták az emberek a bevezetőben is említett, fűnyíróelvszerű sebességcsökkentés ötletét.
Nos, a válaszadók jelentős többsége nem támogatná ezt az elképzelést – 64,6 százalékuk úgy vélekedett, hogy nem indokolt 70-ről 50 km/órára módosítani a fő- és tömegközlekedési útvonalakon előírt legnagyobb sebességet,míg 60,3 százalékuk szerint nem kellene kialakítani egységes 30-as zónákat a lakott területek mellékutcáiban. A kérdőívet kitöltők 75,3 százaléka szerint fontos lenne a sebességhatárokat differenciáltan, a baleseti statisztikák és egyéb vonatkozások alapján meghatározni. Az ezt támogatók közel kétharmada (64%) balesetmegelőzési, 30,1%-a környezetvédelmi, míg 27,8%-a zajvédelmi szempontok alapján tenne különbséget a sebességhatárok között. Sokat elmond a budapesti állapotokról, hogy a megkérdezettek 69,7%-a úgy véli, a gépjárműforgalom visszaszorításával párhuzamosan elengedhetetlen a közösségi közlekedés és a P+R-parkolók fejlesztése. Viszonylag nagy (57,1 százalékos) támogatottságot élvez az autómentes övezetek bővítése, ugyanakkor a válaszadók 59,8 százaléka szerint nem helyes kitiltani a gépjárműforgalmat a pesti alsó rakpartról, ezenfelül a megkérdezettek 54,9 százaléka arra is nemet mondott, hogy végérvényesen letereljék az autókat a Lánchídról. Nagyon fontos szerepet játszik a tranzitforgalom elvezetésében a napjainkban is felújítás alatt álló M0-s körgyűrű. Ennek teljes bezárását, tehát az északi és a nyugati karéj befejezését a válaszadók meghatározó hányada (70,3%) nélkülözhetetlennek tartja, és csak 23,3% gondolja azt, hogy erre egyáltalán nincs szükség. Folytathatnánk a hosszú és részletes kérdőív elemzését, de erre cikkünk keretei nem adnak lehetőséget. Terveink között szerepel, hogy a számtalan beérkezett indoklás, javaslat és vélemény közül a későbbiekben kiválasztjuk a legérdekesebbeket, hogy bemutassuk azokat az Autósélet hasábjain.
A rossz állapotú Lánchíd lezárása napirenden van, sokan úgy vélik azonban, hogy a rekonstrukciót követően célszerű lenne visszaengedni a gépjárműforgalmat a jelenleg is fontos szerepet betöltő átkelőre. Ha viszont a nyilvánosságra hozott fővárosi terveket fogadják el, várhatóan megtiltják az autóközlekedést a Budapest jelképének számító műremeken.
Ki, merre és mivel?
A kérdőívben több olyan kérdés is szerepelt, amely a résztvevők utazási szokásaira vonatkozott. Ezekből kiderült például, hogy a megkérdezettek több mint 61 százaléka használ tömegközlekedést a fővárosban, 75,5 százalékuk autóval is jár, negyedük pedig rendszeresen kerékpározik a főváros útjain. Az autóval utazók 37 százalékának elengedhetetlen munkája elvégzéséhez a gépjármű, 11,4% pedig azért ül a volán mögé, mert gyermekeit szállítja iskolába vagy óvodába. Viszonylag sokan – 34,2% – pusztán kényelmi szempontok miatt autóznak, s 32,6% gondolja úgy, hogy a közösségi közlekedés menetrendje vagy színvonala nem megfelelő Budapesten. Az autóval közlekedők 52,1%-a határozott nemmel válaszolt arra kérdésre, hogy váltana-e biciklire, ha több kerékpárút hálózná be a várost, ellenben 25,3% szívesen kipróbálná a bringázást. Ha a jelenleginél több jó színvonalú P+R parkoló lenne Budapesten, a most gyakorta autóval közlekedők 47%-a részben átnyergelne tömegközlekedésre. Sőt, az eseti használatra jogosító, csökkentett árú BKK-bérlet vagy -jegy az autóban ülők 46,1 százalékát arra sarkallná, hogy alkalom adtán buszra, metróra, villamosra szálljon. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a zömében közösségi közlekedést igénybe vevők 44,9 százaléka akkor sem váltana drótszamárra, ha nagyobb és biztonságosabb kerékpárút-hálózat szelné áta fővárost, viszont 30 százalékukat ez már ösztönözné a kétkerekű igénybevételére.
Sokakban visszatetszést keltett, hogy a járvány alatt ideiglenes kerékpársávok kialakításába fogott Budapest vezetése – csupán a felmérésre válaszolók 22,6 százaléka pártolta ezt a kezdeményezést, de ők is csak arra az időszakra, amíg a pandémia miatt kisebb a gépjárműforgalom. A beküldők 38,6%-a teljes mértékben helytelenítette a fővárosi akciót.
A Magyar Autóklub szakmai véleménye a Főváros forgalomszervezési terveiről
A Fővárosi Önkormányzat a „zöld város” kampányígéret megvalósításának érdekében intenzív forgalomszervezésbe, illetve -átalakításba kezdett a koronavírus-járvány időszakában. Az idáig ismertté vált elképzelések szinte kizárólag az autózás drasztikus visszaszorítására irányultak. Nem ismert, hogy készült-e átfogó tervezet az „élhetőbb város” kialakításával összefüggésben, az viszont tény, hogy az intézkedések a forgalomlassításra és a kerékpáros útvonalak intenzív bővítésére irányultak, utóbbiak pedig csaknem kizárólagosan a gépjárműforgalom részére épült és arra használt sávok szűkítésével valósultak meg.
A Magyar Autóklub közös célnak tekinti a közlekedésbiztonság javítását és a környezetvédelmet, és tisztában van azzal, hogy egy élhetőbb város kialakításáért muszáj áldozatokat hozni, de hiányolja és igényli a komplex gondolkodást. Bizonyos, hogy önmagában a kerékpársávok bővítése és akár a kerékpáros forgalom jelentős növekedése sem oldja meg a túlzsúfoltság problémáját az 1,75 milliós lélekszámú nagyvárosban. Emellett az is előre jelezhető, hogy a gépjárművek rendelkezésére álló terület szűkítése további torlódásokat, dugókat idézhet elő. Ráadásul a Klub által végzett kérdőíves felmérés is azt támasztja alá, hogy a növekvő kerékpárforgalom elsősorban nem a személygépjármű, sokkal inkább a közösségi közlekedés igénybevételének csökkenését eredményezte a járvány alatt, azaz főként a busz-, metró- és villamoshasználók váltottak kerékpárra.
Szükségesnek tartjuk és javasoljuk a várostervezés alapos, illetve intézkedéseket eredményező vizsgálatát! Még a szűk belvárosban is gomba módra szaporodnak az irodaházak és egyéb forgalmat növelő beruházások – elfogadhatatlan, hogy mindezeket engedélyezik, miközben az autósból ellenség lesz, ha meg akarja közelíteni a létesítményeket. Ahelyett, hogy a döntéshozók különböző tiltásokkal tennének kísérletet az autózás ellehetetlenítésére, meg kell vizsgálni, hogy vajon milyen intézkedések következtében csökkenhet – akár időszakosan, csúcsidőben – a gépjárműforgalom.
Javasoljuk az otthoni munkavégzés (home office) és a lépcsőzetes munkakezdés támogatását az önkormányzati intézményeknél. Javasoljuk továbbá, hogy utazási kedvezményekkel késztessék a gépjárművezetőket a vegyes közlekedés igénybevételére. A forgalmi engedélyét felmutató autós például jutányos díjtétel mellett használhassa a közösségi közlekedés járműveit. A jelenlegi havi bérlet vagy akár az alkalmi jegyvásárlás nem ösztönöz az időszakos vegyes közlekedés választására. Mindemellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a belvárosban lakó autós kedvezményesen tárolhassa gépjárművét mélygarázsban vagy egyéb tárolóhelyen, hiszen így nem kényszerülne arra, hogy az rövidebb idejű parkolásokra fenntartott szűkös helyet akár hetekig foglalja. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések már számos európai városban bizonyították életképességüket.
Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk újfent hangot adni véleményünknek, miszerint az M0-s körgyűrű – Budapestet megfelelő távolságból elkerülő – zárószakaszának megépítése, a „belső” úthálózat fejlesztése és a P+R-parkolók számának bővítése alapvető feltétele a fővárosi forgalom csökkentésének.
Meggyőződésünk, hogy a forgalomban részt vevők közötti egyeztetés, illetve megállapodás elengedhetetlen feltétele a hatékony közlekedésszervezésnek, ezért feltétlenül érdemes lenne minél hamarabb beavatni a nyilvánosságot a részletes tervekbe, illetve az ezek alapját adó hatástanulmányokba. Klubunk célja, hogy mindenki gyorsan és biztonságosan érhesse el úti célját a fővárosban, és egyetértés legyen az autósok, a kerékpárosok, a motorosok és a tehergépjárművek vezetői között.
A kérdőív részletes eredményei itt tekinthetők meg.
2020.09.14.
