Az Autóklub kezdeményezte, az Ombudsman megállapította:

Ahogy a sajtó annak idején arról részletesen beszámolt, Dr. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága elnökeként 2019. novemberében fordult az Alapvető Jogok Biztosához a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet – közismert nevén bonus-malus rendelet – által lehetővé tett, és összegszerűségében felfelé elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.

Az eljárás előzménye az volt, hogy egyre több autós panaszolta, hogy nem egyszerűen a bonus-malus rendelet szerinti besorolásban részesült, hanem akár egy csekély összegű károkozást követően is hiába volt hosszú időn keresztül kármentes, a díja a korábbihoz képest a többszörösére ugrott. Ezt kiegészítették olyan panaszok is, hogy az így alakuló többletdíjat még akkor is fizetni kellett, ha a biztosító helyett ők maguk megtérítették a károsult kárát.

Ezév februárjában az Alapvető Jogok Biztosa arról küldött tájékoztatást Jogi Bizottságunk vezetőjének, hogy a kérelmet befogadta, mert az alkotmányos visszásság a bonus-malus rendelettel összefüggésben megállapíthatónak látszik, de végső állásfoglalása előtt kikéri a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a MABISZ véleményét is a kérdésben.

A 2020. szeptember 15-én kelt kísérő levél mellett került kézbesítésre a kezdeményezéssel gyakorlatilag teljes körűen egybevágó biztosi jelentés, amely egyebek mellett megállapítja:

„A rendelet (kifogásolt rendelkezése) az Alaptörvénybe ütközik

• - részben azért, mert a jelentés szerint az erre kapott törvényi felhatalmazás ellenére nem határozta meg a díjszabás feltételrendszerét, a kártörténeti nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok felhasználásának módját,
• - részben pedig azért, mert nincs tekintettel sem a biztosító díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére, így nem érvényesülnek az alaptörvényből fakadó követelmények, az ilyen, korlátok nélküli, a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás speciális körülményeit figyelmen kívül hagyó rendelkezés ellentétes az Alaptörvény 4. B. § (1) bekezdéseivel.”

A biztosi jelentés azt is megállapítja, hogy:

„A biztosított kárstatisztikájától elszakadó biztosítási alapdíj növekedést eredményező károkozói pótdíj alkalmazása magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe.”

Mivel az Alapvető Jogok Biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért a rá vonatkozó hatásköri szabályok értelmében nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében

• - a rendelet módosításának megfontolására felkérte a pénzügyminisztert,
• - valamint a terület fokozott ellenőrzésére a Magyar Nemzeti Bank elnökét. 

Örömmel fogadtuk az Ombudsman egyetértő álláspontját, és bízunk benne, hogy a jelentés nyomán változó pénzügyminiszteri rendelet kellő önmérsékletre indítja a gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rendszere kialakítása során a biztosítókat.

2020.09.15.