A Magyar Autóklub Országos Elnökségének állásfoglalása

(2020. szeptember 24.)

A Magyar Autóklub Országos Elnöksége áttekintette a fővárosi közlekedésszervezési kísérleteket, értékelte a klubtagság és a közlekedők körében végzett kérdőíves felmérése nyomán érkezett válaszokat.

A Magyar Autóklub ezek eredményeként – miközben egyetért azzal, hogy a fővárosban a lehetőségek szerint továbbra is szerepeljen a célkitűzések között forgalomcsökkentés egy zöldebb, tisztább, minél élhetőbb város elérése érdekében – ezt azonban határozott álláspontja szerint nem kizárólag az autósok érdeksérelmével, hanem a feltételrendszer kiegyensúlyozott megteremtése és komplex együttes gondolkodás keretében látja megvalósíthatónak.

A feltételrendszer vonatkozásában vannak olyan általános, megkérdőjelezhetetlen tételek, amelyek a közigazgatás különböző szintjeihez köthetők, és előfeltételei egy élhető város kialakításának:

1. Haladéktalanul meg kell építeni még optimális használható távolságban az M0 körgyűrű hiányzó szakaszát, mert így lehet elvezetni az átmenő forgalmat.
2. A várostervezés során mellőzni kell a belvárosi területen a forgalomgeneráló beruházásokat (irodaházakat, lakóházakat és üzletközpontokat), meg kell vizsgálni az előkészítés alatt álló beruházások leállításának lehetőségét.
3. A város közlekedésszervezése során előnyben kell részesíteni a forgalmat a felszín alá terelő és a forgalom folyamatosságát biztosító további alternatív megoldásokat, ezek sorában például a gyalogjárdák célszerűbb felhasználásának lehetőségét is.
4. A kerékpárosok bővülő jogai mellé kötelezettségeket is kell telepíteni, mert jelenleg a beazonosíthatatlanság előnyei révén jelentős részük szabályismeret hiányában, de legalábbis a jogkövetés szándéka nélkül közlekedik az utakon. Hasznos lenne nyilvántartás vezetése és felelősségbiztosítás rendszeresítése, az általuk okozott károk megtérülése érdekében.

Mindezeken túl Budapest főváros vezetése felé további konkrét javaslatokkal élünk:

5. Haladéktalanul felül kell vizsgálni a lámparendszerek áteresztőképességét, a forgalmi rendszereket és azokat optimalizálni kell a gépjárműközlekedés szempontjait is figyelembevéve.
6. Fel kell mérni a P+R parkolók számát, megoszlását és mielőbb folytatni kell azok ütemezett az eddiginél szélesebb körű bővítését.
7. A városi, elővárosi közlekedés helyzetét alkalmassá kell tenni arra, hogy a megnövekedett létszámú, illetve az agglomerációból érkező lakosság zavartalan közlekedését biztosítsa. A csúcsidőszakokban jelentkező torlódások csökkentése érdekében kedvezmények nyújtásával szükséges támogatni a home office munkavégzést, a lépcsőzetes munkakezdést és az elektronikus ügyintézés további terjedését. Ezeken a területeken mind a kormányzati, mind az önkormányzati szervezetek részéről lennének elvárható intézkedések.
8. Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni a járványhelyzetet kihasználva ötletszerűen, valós társadalmi egyeztetés nélkül kialakított kerékpársávok jelentős részét. Többségük káros, fokozza a balesetveszélyt, a károsanyag kibocsátást és társadalmi feszültséget keletkeztet, ami a rossz idő beálltával elviselhetetlenné válhat. Az élhető város modellje nem érhető el önmagában a kerékpáros közlekedés autóforgalom hátrányára történő támogatásával.
9. A kerékpáros közlekedés volumene (2%) egyértelművé teszi, hogy annak még feltételezett ugrásszerű növekedése sem teremti meg önmagában az élhetőbb város modelljét, a kerékpáros közlekedést annak támogatása mellett annak volumene és a mobilitásban betöltött szerepe arányában kell kezelni.
10. A kerékpáron közlekedők oktatására és közlekedésük ellenőrzésére az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítani a szükséges források hozzárendelése mellett.
11. A döntéshozók figyelmébe ajánlható a pozitív ösztönzés lehetősége is, melynek keretében kimunkálható, hogy az autóját alkalmanként leállító autóvezető kedvezményesen utazhasson a BKK járatain, és a belvárosban lakók autójuk tárolására szélesebb körben kapjanak lehetőséget parkolóházakban, mélygarázsokban, ezért indokolt azok építésének támogatása, csereingatlanokkal, adókedvezményekkel.

Fentiek érdekében elengedhetetlen az egyes döntési szintek közötti valós társadalmi párbeszéd, az átgondolt döntéselőkészítés, kísérletezgetések helyett hatástanulmányok és elemzések készítése, ezek publikálása és megvitatása. Mindezek hiányában minden voluntarista kezdeményezés kudarcra van/lesz ítélve.

Csalódottan szembesültünk azzal, hogy minden pozitív kezdeményezésünk és együttműködési szándékunk ellenére a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatallal érdemi együttműködésre nem volt lehetőségünk. Kezdeményezéseink érdemi válasz nélkül maradtak.

Karácsony Gergely Főpolgármester augusztus 31-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy 22 civil szervezettel egyetértve hozta meg döntését a főutakon létrehozott kerékpársávok véglegesítéséről. Sajnálatos és elfogadhatatlan, hogy a több, mint 70.000 klubtagot képviselő Magyar Autóklub véleménye említésre sem került annak ellenére, hogy a hivatkozott szervezeteknek feltehetően együttesen sincs annyi tagja, mint a MAK budapesti fizető tagsága.

Felkérjük T. Főpolgármester Urat, hogy a Magyar Autóklub fenti javaslatait, állásfoglalását a döntéselőkészítés keretében a továbbiakban méltassa érdemi válaszra, azok szakértői szinten velünk közösen kerüljenek megvitatásra, mérlegelve azok megvalósíthatóságát.

Az autózás Budapesten ma már az agglomerációval együtt több millió embernek nem csupán életérzés, hanem sokaknak nélkülözhetetlen a munkavégzéséhez, saját magának vagy családjának mobilitását meghatározó eszköze, ezért nyomatékkal igényeljük és ismételten – a közvélemény segítségéhez is fordulva – kérjük a Főváros vezetését, hogy az eddiginél nagyobb empátiával kezelje ennek a mértékadó tömegnek az érdekrendszerét.

A Magyar Autóklub Elnöksége

2020.09.24.