I. Általánosságban az elektromos mikromobilitási eszközökről, tanácsok a biztonságos használathoz
Napjainkban egyre népszerűbbé válnak az elektromos mikromobilitási eszközök. Már szinte minden hagyományos eszköznek (kerékpár, roller, gördeszka) van elektromos változata, de sok új, eddig ismeretlen jármű is megjelent a piacon (hoverboard, Segway). Az alábbiakban szeretnénk segítséget nyújtani, mit érdemes tudni ezekről az eszközökről, és melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai. Az első, és legfontosabb szempont az, hogy eldöntsük, pontosan mire szeretnénk használni járművünket.
Városi környezetben munkába járásra, vagy hobbi célokra ideális választás lehet a pedelec, vagy az elektromos roller. További népszerű eszközök még a one-wheelerek, melyek olyan elektromos „kerékpárok”, melyeknek csak egy kerekük van. Ezekkel kicsit bonyolultabb közlekedni, hisz fékezni nem tudunk velük, csak a testsúlyunk áthelyezésével tudjuk a jármű mozgását befolyásolni. Népszerűek még a Segway típusú járművek, melyeket szintén a testünk előre-hátradöntésével irányítunk, de többségükön van egy kormány is, amibe kapaszkodhatunk. Ennek egyszerűbb változata a hoverboard, amit szintén a testünkkel irányítunk, de már mindenféle kapaszkodó nélkül.
Most nézzük a részletes kiválasztási szempontokat:
Fontos lehet az eszköz súlya, és mérete, mert ha gyakran kell szállítanunk, vagy biztonságosan szeretnénk elhelyezni az irodában, nem mindegy hány kilót kell cipelnünk. Amennyiben a könnyű szállíthatóság szempont, érdemes kisebb súlyú, és méretű, esetleg összecsukható eszközt választanunk.
Gondoljuk át, milyen pozícióban szeretnénk használni, mert hosszabb utakra értelemszerűen az üléssel rendelkező eszköz a megfelelő, de rövid városi utakat álló pozícióban is könnyen megtehetünk.
A kerék mérete, és a gumi típusa lényeges a kiválasztás szempontjából, hiszen ha rossz minőségű, töredezett aszfalton, vagy füvön is szeretnénk biztonságosan használni járművünket, akkor a minél nagyobb, minél ballonosabb kerék az ideális. Egy kiskerekű, tömörgumis roller nagyon kényelmetlen lehet, még egy viszonylag sima úton is.
Szempont lehet még a választásnál az eszközhöz elérhető applikációk, okosfunkciók típusa, vagy a járgány kijelzőjén megjelenített adatok részletessége.
Az akkumulátor kapacitása, és a motor teljesítménye is fontos szempont. Hosszabb utakat csak nagy kapacitású akkumulátorral fogunk tudni megtenni töltés nélkül, valamint a nagyobb teljesítményű akkumulátort tölteni is ritkábban szükséges. Érdemes modernebb, és nagyobb teljesítményű lítiumion akkumulátorral felszerelt típust választani. A motor teljesítménye is fontos, hisz saját testsúlyunkat kell mozgatni az eszköznek, így ha a karanténdiéta nem volt sikeres, nagyobb teljesítményű eszközre lesz szükségünk. Emelkedőkkel tarkított útvonalon szintén lényeges lesz a teljesítmény.
Fontos lehet még a végsebesség is, különösen ha gyermekünknek vásárolunk ilyen eszközt, a túl nagy sebesség komoly veszélyeket hordoz magában.
És végül, de nem utolsó sorban érdemes megvizsgálnunk az eszköz ár- érték arányát is.
Most nézzük részletesebben a bevezetőben felsorolt eszközöket:
Elektromos kerékpárokAz elektromos járművek közül ez a legismertebb, és legnépszerűbb típus, már évek óta elérhetőek az ilyen eszközök. Többségük esetében a hagyományos, láncos meghajtásra segít rá az elektromos motor. Erre utal a pedelec elnevezés, mely az angol pedal electric mozaikszava. Vannak olyan típusok, melyek csak tisztán az akkumulátort használva is működnek. Az elektromos biciklik robosztusak, lábbal is hajthatók, többségében nagy hatótávval (100+ km) rendelkeznek. Nagy előnyük, hogy kényelmesek, hasonlóan hagyományos társaikhoz, akár többtíz kilométer megtételére is alkalmasak, az akkumulátor lemerülése után normál kerékpárként használhatóak. A fékrendszer általában tárcsafékes, és ugyanúgy működik, mint a hagyományos kerékpárok esetében. Az elektromos kerékpárok több kivitelben elérhetőek, többek között városi, trekking, mountain bike, és összecsukható camping kivitelt is találunk. A felfüggesztés lehet fix, első rugóstaggal szerelt, vagy akár összteleszkópos is. Hajtás tekintetében első, vagy hátsókerékhajtásúak is lehetnek. Hajtás tekintetében első, hátsókerékhajtású, vagy középmotoros is lehet.
Az elektromos kerékpárok 3 fő típusát különböztethetjük meg:
Pedelec: Az elektromos motor kizárólag a pedállal történő hajtásra segít rá, ez maximum 25 km/h sebességig működik.
S-pedelec: A motor szintén csak tekeréskor segít be a hajtásba, viszont már maximum 45 km/h-ig működik. 300 W teljesítményig kerékpárnak minősül.
E-bike: Elektromos hajtásával önálló mozgásra is képes, pedálhajtás nélkül, gázkarral, vagy gombnyomásra. Ez a típus már kizárólag jogosítvánnyal, biztosítással, és bukósisak viselése mellett használható.
Elektromos egykerekűek (unciklik)Ez a jármű giroszkóp segítségével képes egyensúlyozni – de önállóan nem képes megállni, haladását a használó testének előre, és hátra döntésével szabályozhatja. A használat megtanulása viszonylag bonyolult, akár több órát is igénybevehet, míg biztonságosan tudunk közlekedni az eszközzel. Az unicikli előnyei közé tartozik a jó hegymászó képessége, az erős motor, és hogy méretük viszonylag kicsi, könnyen szállíthatóak. Hátrányai, hogy nehéz lehet a használat megtanulása, és nem rendelkeznek fékberendezéssel. Kerékméretük általában 14-18 col között változik, de elérhetőek dupla kerékű változatok is. A súlyuk nagyjából 10-20 kg között mozog, rugózásukat csak a gumiabroncs biztosítja. A típusok többségén első-hátsó lámpa, és akkumulátor töltöttség jelző is található.
Elektromos rollerekAz e-rollerek felépítésükben nem különböznek alapvetően hagyományos társaiktól. A kialakítás főbb pontjai a fellépő, a kormány, a fék, két kerék (három, vagy négy is előfordulhat), az elektromos motor, és az akkumulátor. Néhány példányra ülést is szerelnek. Maximális sebességük általában 20 km/óra. A fék lehet fékkarral, vagy lábbal működtethető, és első, vagy hátsó kerékre ható is. Az elektromos rollerek többnyire összecsukhatók, könnyen szállíthatók. Általában rendelkeznek valamilyen kijelzővel, ahol az akkumulátor töltöttségét, vagy a haladás sebességét jelzik ki. A e-rollerek használatukat alapvetően befolyásoló jellemzője a kerékméret, e szerint két nagy csoportba sorolhatjuk őket, a kis kerékméretű, és a nagy kerékméretű típusok.
A kis kerékméretű kategóriában (kb. 15 cm átmérőjű) főként kis súlyú, rövid hatótávokra alkalmas eszközöket találunk, gyakran tömörgumi kerekekkel. Ezek a rollerek könnyű felépítésűek, egy feltöltéssel pár kilométer megtételére képesek, és szerkezetileg egyszerűek, legfőbb hibájuk, hogy menetkomfortjuk gyenge.
A nagy kerékmérettel rendelkező rollerek (kb. 20-25 cm átmérőjű) sokkal jobban használhatóak, hatótávjuk akár többtíz kilométer is lehet. Itt már előfordul levegővel töltött kerék, amely sokkal jobb menetkomfortot nyújt, kevésbé érzékeny az úthibákra, sőt akár egyszerű futóművel is felszereltek. A biztonság érdekében az egyenletes haladási sebesség, és a körültekintő közlekedés mindenképpen ajánlott. Mielőtt kimegyünk a forgalomba, biztonságos helyen gyakoroljunk új eszközünkkel, hogy se a gyorsulása, se a lassulása ne érjen majd meglepetésként.
Segway típusú járművekEzen járművek egy álló platformból, két, oldalt elhelyezett kerékből, és többnyire egy kapaszkodásra is alkalmas kormányból állnak. Többnyire nagyméretűek, kerekeik is viszonylag nagyok, és súlyuk is jelentős. A legnagyobb gyártó után Segway-nek szokás nevezni ezt a járműtípust. Ezen járműveket többnyire turisták szokták használni, városnézésre. Könnyen irányíthatók, a használatuk elsajátítása pár perc alatt megtanulható, úgynevezett önegyensúlyozó kétkerékűek, ami azt jelenti, hogy giroszkópok segítségével e járművek képesek önállóan megállni, így ha leszállunk róluk, nem dőlnek el. Irányításukat, és a lassítást testünk döntésével, illetve a kormány mozgatásával tudjuk biztosítani.
HoverboardokA hoverboardok leginkább keresztbe fordított gördeszkára hasonlítanak, az oldalán található kerekekkel. Két pedálszerű, középen összeillesztett konzolból állnak, és lábfejünk előre-hátrabillentésével gyorsíthatunk, vagy lassíthatunk, ha csak az egyik lábfejünket billentjük, akkor pedig kanyarodhatunk, mert így csak az egyik kerék lesz hajtott. Itt is fontos a használat gyakorlása, mely kezdőknek leginkább füvön ajánlatt. Használata könnyebben elsajátítható, mint az uncikli esetében. A hoverboardok az egyik legkedvezőbb árú elektromos közlekedési eszközök, ennek megfelelően teljesítménye is elmarad a többi járművétől. Felépítésük alacsony, és a kátyúkat, úthibákat sem viselik jól. A legegyszerűbben azonban ezekről lehet lelépni, így gyerekeknek ezen a legkönnyebb megtanulni az egyensúlyozást, belépő típusnak is nevezhető az elektromos járművek közt.
II. Közlekedési etika, biztonságos használat, szükséges védőfelszerelések
A mikro elektromos járművek két közös tulajdonsága, melyek a legnagyobb veszélyt is jelentik egyben a felhasználókra, a gyorsaság, és a hangtalanság. Sajnálatos módon a törvényi szabályozás nem tud lépést tartani a technika fejlődésével, ezért ezeknek az eszközöknek a használata nem szabályozott, alapvetően a felhasználótól függ, mennyire tartja be a józanész szabályait használatuk során, éppen ezért fontos szerepet kap esetükben a közlekedési erkölcs. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen eszközöket használva teljesen védtelenek vagyunk a járművekkel való ütközés esetében, a nagy sebesség miatt a következmények súlyosak lehetnek. Ha összeütközünk egy gyalogossal, mindketten súlyos sérüléseket szenvedhetünk, nem csak a más járművel történő ütközés lehet veszélyes.
A felhasználók közül sokan gondolják úgy, hogyha mindenféle védőeszközöket teszünk kötelezővé például az elektromos rollerekhez, pont a lényegüket vesztik el, hogy bárhol, bármikor használhassuk őket, és könnyen, gyorsan elérjük úticélunkat, ennek ellenére érdemes számba venni a kockázatokat. Egy elektromos roller végsebessége legalább 20 km/óra, és kerekei egy bevásárlókocsiéhoz hasonlóak, nagyon érzékenyek az úthibákra, és könnyen elveszíthetjük az egyensúlyunkat rajtuk. Ha 20 km/órás sebességgel elesünk, és semmilyen védőfelszerelést nem használunk, akár halálos fejsérülést is szenvedhetünk, amelynek esélyét már a legegyszerűbb kerékpáros bukósisakkal is jelentősen csökkenthetjük. Így a legfontosabb bármilyen viszonylag nagy sebességgel haladni képes elektromos eszköz használata esetén a bukósisak. Egy ártatlan e-rollerezésből is könnyen lehet tragédia, és erre a felhasználók többsége nem gondol. A térvédő, könyökvédő szintén hasznos védőfelszerelés lehet.
A hangtalanság miatt nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a többi közlekedőre. Ne cikázzunk a gyalogosok között, és lehetőleg ne a maximális sebességgel használjuk a járművet, csak ha erre lehetőséget nyújtanak az útviszonyok, és egyéb körülmények. Figyeljünk az úthibákra is. Ha zebrán haladunk át, mindenképpen szálljunk le, lassítsunk, mert ha nagysebességgel átszáguldunk, a zebrán könnyedén ütközhetünk egy jobbra kisívben kanyarodó autóval, amelynek vezetője – joggal - csak gyalogosokra számít.
Ha irányt változtatunk, mindig nézzünk hátra, figyelmesen közlekedjünk, mindig gondoljunk arra, hogy bár a jármű lehet gyors, de mi védtelenek vagyunk, akárcsak a gyalogosok, kerékpárosok, akiknek nekiütközhetünk.
III. Az elektromos közlekedési eszközök törvényi szabályozása Magyarországon és Európában
Az elektromobilitás gyorsan, és észrevétlenül vált életünk szerves részévé. Bár az elektromos hajtási technológia már 120 éve ismert, de csak a nagy kapacitású lítium-ion akkumulátorok megjelenése után tudott valódi alternatívát nyújtani a hagyományos hajtásmódokkal szemben. A közösségi közlekedés területén is egyre nagyobb teret nyer az elektromos hajtás. A modern városokban már sok alternatíva nyílik az ilyen eszközök használatára, gondoljunk csak az elektromos autó, és rollermegosztókra Budapesten.
A közúti közlekedést jogszabályok határozzák meg. A „bizalmi elv” fontos szerepet kap a szabályok alkalmazása során, azaz ha én betartom a közlekedési szabályokat, akkor joggal várhatom el a többi közlekedőtől, hogy ismerje és kövesse ugyanazon szabályokat.
Ezen szabályok a következők:
• 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
• 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól
Az elektromos meghajtású eszközök csak műszaki kialakításukban térnek el a hagyományos közúti járművektől, így a jogszabályi normák alól ezek sem mentesülnek. A jogszabályok sajnos késve követik a fejlett járműtechnológia változását, így hézagok, szabályozatlanságok alakulnak ki.
Viszonylag régi technológia, de sokaknak még most is újdonság a pedelec kerékpár. A pedelec elnevezés az angol Pedal-electric szóból származik, ami az elektromos rásegítést jelenti tekerés közben. A pedelec rendszer különbözik az elektromos gázkaros „kerékpároktól”, ugyanis a pedelec ha nem tekerjük, önállóan nem tud hajtást biztosítani.
Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1 számú függeléke szerint:
„r/1. Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.”
Kerékpárnak kizárólag olyan közlekedési eszköz minősül, amelynek rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen az emberi erő kifejtése, és hajtást csak segítő motorral van felszerelve. A kerékpár a KRESZ szerint jármű, a kerékpáros járművezető.
Az alábbiakban tisztázzuk a fő típusokat, és ezek szabályozását
Kerékpár: olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt.
Pedelec kerékpár: olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Az emberi erő kifejtését elektromotor segíti, de csak abban az esetben, ha a kerékpáros tekeri a pedált.
S-Pedelec kerékpár: olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és azt elektromos motor segíti, akkor ha a kerékpáros tekeri a pedált (45km/h, maximum 500W teljesítmény).
Tisztán elektromos hajtású kerékpár: olyan legalább kétkerekű jármű, melyet az elektromos motor önerőből is képes hajtani. Mivel emberi erőre nincs szükség a haladáshoz, ezért csak nevében hívjuk kerékpárnak a KRESZ szerint az segédmotoros kerékpár (L1e) járműkategóriába tartozik.
Ebből következik, hogy azok a kerékpárok, amelyek öneröjükből is képesek haladni, vagy a motor a 300W teljesítményt és a kerékpárokra vonatkozó sebességhatárt a 40 km/h is túllépik, ezért a jogszabályi besorolás szerint a kétkerekű segédmotoros-kerékpár járműkategóriába tartoznak. A jogszabály nem tesz különbséget a meghajtó motor működési elve szerint, tehát az lehet belső égésű, de elektromos üzemű is.
A segédmotoros kerékpár járműkategóriára sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a kerékpárokra: a járműre kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, csak vezetői engedéllyel szabad vezetni, a vezetőnek motorkerékpár bukósisakot kell viselnie, és az alkoholfogyasztásra a zéró tolerancia vonatkozik.
A gyorskerékpárokat nagyon körültekintően kell használni, mert komoly gyorsulásra és sebességre képesek szinte hangtalanul, melyre az átlagos járművezető nem számít, ezért fokozott balesetveszélyt is jelenthet.
A közelmúltban megjelent új elektromos eszközök szabályozása:
Használata a KRESZ-ben nem szabályozott, egyetlen jogszabály sem említi, legutóbb egy Belügyminisztériumi állásfoglalás segédmotoros kerékpárnak minősítette, így az erre vonatkozó szabályoknak kell megfelelni a vezetéséhez. Az elektromos rollereket Budapest több részéről már kitiltották.
Segway típusú járművek
Használatuk szintén nem szabályozott, a KRESZ nem tesz említést róluk, azonban Budapest sok területén a használatukat már megtiltották.
Hoverboard, One wheeler, egyéb hasonló eszközök
A KRESZ jogszabálya nem ismeri, használata nem szabályozott.
Európai szabályozás
Napjainkban a legtöbb európai országban szintén nem pontosan szabályozott az elektromos mikromobilitási eszközök használta. Elsősorban azokban az országokban, városokban kezdtek el foglalkozni a témával, ahol a legnépszerűbbek, ennek következtében a legtöbb közlekedési baleset következett be ilyen járművek részvételével.
Európában a teljes tiltástól a teljes szabályozatlanságig mindenre találhatunk példát. Teljes tiltás érvényes többek között Angliában vagy Hollandiában, ahol az elektromos rollerek, mivel nem szerepelnek a közlekedési szabályokban, nem használhatók közúti közlekedésre, még a járdán sem. Az országok többségében - éppen azért, mert nem szerepelnek a KRESZ-ben – a gyalogosoknak vagy az elektromos kerékpároknak megfelelő szabályok szerint közlekedhetnek. Elenyésző számú azon országok száma, ahol külön szabályokkal vagy helyi rendeletekkel igazodnak ezekhez a technikai újdonságokhoz. A két eltérő típusú szabályozás abból fakad, hogy az adott országban inkább gyalogos tulajdonságokkal bíró mobilitási eszköznek, vagy inkább valamilyen járműkategóriába sorolandónak tartják-e az elektromos rollereket. Németországban például az elektromos roller járműnek minősül, ezért járdán nem közlekedhet (kerékpárúton viszont igen, legfeljebb 20 km/h-s sebességgel). A skandináv országokban, Svájcban, és Párizsban viszont ezek a járművek nem közlekedhetnek a járdán.
A e-rollerek gyalogos típusú szabályozásra Portugáliát hozhatjuk példaként, itt a korlátlan engedélyezést választották. Bár közlekedésükre nincs külön szabályozás, a jelenlétükre annál inkább, ugyanis itt is büntetik a szanaszét hagyott rollereket és az elszállításukért is pénzt szednek. Érdekesség, hogy hasonló szabályozás van érvényben Budapesten az 5. kerületben is, ahol a rollerek köztéri parkolása is tilos. Lisszabonban már léteznek kijelölt roller-állomások, a dán fővárosban pedig rendelettel maximalizálták a közrollerek számát.
Azokban az országokban, ahol inkább járműnek tekintik ezeket a mikromobilitási eszközöket, a maximális megengedett sebességében, vagy a rásegítő motor maximális teljesítményében találhatunk eltéréseket. A legtöbb országban a megengedett legnagyobb sebesség a járműnek minősülő eszközök esetében 25 km/h (Belgium, Spanyolország, Svédország, Magyarország), a többi országban 20 km/h a jellemző. A belgák szabályozása az egyetlen, ahol különböző sebességhatárt szabnak a járdán és az egyéb helyeken történő rollerezésre: járdán maximum sétatempóban (4-6 km/h) megengedett az elektromos rollerrel való közlekedés.
A teljesítményben egyöntetű határt jelent a 250 W, mely alól ma már csak elvétve találunk kivételeket (pl. Magyarország, a 300 W-os teljesítményhatárával).
A rollerhez hasonló elektromos mikromobilitási eszközök, melyek egyelőre kevésbé elterjedtek, ilyenek a különféle önegyensúlyozó eszközök (elektromos gördeszka, hoverboard, segway, onewheeler, solowheel, orbitwheel, stb.) külön szabályozása még egyetlen országban sem történt meg (legfeljebb helyi, rendeleti szintű tiltásokkal, pl. segway-ek kitiltása a Budai Várból). Azokban az országokban, ahol teljes tiltás van érvényben a rollerekre is, természetesen ezek a járművek sem közlekedhetnek. Érdekesség, hogy Japánban minden olyan eszköz, amely 9 km/h sebességnél nagyobbra képes, járműnek minősül, így minden feltételnek meg kell felelnie, amely a nagyobbakra vonatkozik: pl. bukósisak, prizmák, fékrendszer stb.
Összességében elmondható, hogy az európai országok nagy részében még nem igazították nemzeti közlekedési szabályaikat a technológiai fejlődéshez. Kevés olyan ország van, ahol az elektromos bringáktól elkülönítve szabályoznák a mikro elektromos járműveket (pl. Anglia, Hollandia, Írország). A legtöbb országban az elektromos bringákra vonatkozó szabályokat alkalmazzák rájuk (pl. Franciaország, Magyarország, Svédország). Ezen országok között is folyamatosan nő azok száma, ahol külön szabályokkal igyekeznek egyértelműsíteni, hogy meddig tart a gyalogosjármű kategória, és hol kezdődik a járműnek minősülő szabályozás (Németország, Spanyolország stb.).
Hogy változhat a szabályozás a jövőben?
Körvonalazódni látszik egy új járműkategória, a gyalogosjármű vagy PLEV (personal light electric vehicles) kialakulása. Ehhez kapcsolódnak a már létező és megerősített EU-szabványok és direktívák (pl. 2019/436, EN 15194:2017), melyek alapján a következő kategóriákat lehet elkülöníteni:
Nagy valószínűséggel hazánk is csatlakozik a fenti szabályozáshoz, de az még kérdéses, hogy a legkisebb, 250W-os teljesítménykategórián belül lesz-e további felosztás, és hogy pontosan milyen tulajdonságok alapján fognak elkülöníteni például egy orbitwheelt egy e-bringától.
Minden valószínűség szerint helyi rendeletek szabályozzák majd az eszközök parkolását, tárolását, számát egy adott helyen, ahogy erre több európai főváros (Budapest, Amszterdam, Koppenhága, Madrid Párizs) példája is enged következtetni. Várhatóan a legtöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is száműzve lesznek ezek a járművek a járdáról, s egyéb infrastruktúra hiányában a bringákkal egy helyen fognak közlekedni. A legfrissebb információk szerint hazánkban az Innovációs és Technológiai Minisztérium részvételével már zajlik a KRESZ átfogó módosításának előkészítése, és e csomag részeként szabályozhatják az elektromos mikromobilitási eszközök használatát is.
Forrás: https://flowcycle.hu/elektromos-bizergak-europaban/
Budapest, 2020.07.15.
Még nem tag? Lépjen be a közel 60 ezer klubtagunk közé és élvezze az Önt megillető biztonságot és a kedvezményeket! Bárhol és bármikor 0-24 órában hívhat minket az ország bármely pontjáról.
