Üdvözöljük honlapunkon !

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Feliratkozás hírlevélre

 

Autósélet

 


 

          
 

Online fizetési tájékoztató

Facebook

Címlap | Érdekvédelem | Hírek, aktualitások

Érdekvédelem - hírek, aktualitások

Magyar Autóklub Jogi és érdekvédelmi Bizottságának állásfoglalása
A Magyar Autóklub Jogi és érdekvédelmi Bizottsága állásfoglalást fogadott el a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény módosítását indítványozva.  A kezdeményezés  célja, hogy gépjármű adásvétel esetén, a gépjármű felelősségbiztosítási fedezet legalább az átírás kezdeményezésének az időpontjáig szálljon át a vevőre,  ami nem lehet több, mint az átírásra  vonatkozó határidő lejárta.  Így elkerülhető lenne, használt gépjármű vásárlása esetén a vásárlás és gfb szerződés megkötése közötti időszak fedezetlensége.
Törvénymódosítás kezdeményezése
Gratulálunk

Nagy megtiszteltetés érte a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnökét, Dr. Kovács Kázmér ügyvédet, aki ez év augusztus 20. alkalmából magas állami kitüntetésben részesült. A Dr. Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztjét Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter adta át részére „a nemzet számára értékes, kiemelkedő tevékenység elismeréseként”. A kitüntetés átadásánál mások mellett jelen volt Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is.

Dr. Kovács Kázmér a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületének elnöke, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának több mint két évtizede elnöke, akit a nem jogászi hazai közvélemény elsősorban mint az autósok érdekvédelmének meghatározó alakját, a Magyar Autóklub részéről a sajtóban rendszeresen nyilatkozó közlekedési és biztosítási szakjogászt ismeri.

A most átadott kitüntetés elsősorban az ügyvédi szakmai tevékenység és az ügyvédi közéleti tevékenység elismerésének szólt, ami azonban nyilvánvalóan összefügg azzal a magas színvonalú jogi, érdekvédelmi tevékenységgel, amit Dr. Kovács Kázmér az Autóklub képviselőjeként is az autósokért végez, ezért az Autóklub is büszkén gratulál a kitüntetettnek.

A MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának tájékoztatója a térfigyelő kamerák és
a kötelező haladási irány kapcsolatáról

A napokban a sajtóban is ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg egyes önkormányzati vezetők, közterület-felügyeletek, rendőrség részéről abban a tekintetben, hogy a kötelező haladási irány betartására vonatkozó közúti közlekedési szabályok megszegése esetén a közterület-felügyeleteknek a kamerás felvételek alapján milyen eljárási jogosultsága van. Az is felmerült főpolgármesteri nyilatkozat keretében, hogy a kiszabott bírságokat nem kell befizetni.

A Magyar Autóklub, mint az autósok érdekvédelmi szervezete ebben a helyzetben a Magyar Távirati Iroda útján kívánja a közvéleményt elsősorban arról tájékoztatni, hogy továbbra is elhibázottnak tartja a hatályos szabályozást, részint a bírság összegének mértéke, annak aránytalanul magas 50.000,- Ft-os fix összege, másrészt az objektív felelősségi körbe tartozása, a kaotikus szabályozási rendszer miatt, ezért javasolja

  • a cselekmény kivonását az úgynevezett közigazgatási bírságos körből
  • a bírság összegének csökkentését

– ahhoz hasonlóan – mint ahogy az korábban a várakozási tilalom megszegése tekintetében indítványunkra már megtörtént.

Az eddigi – egymásnak is ellentmondó – nyilatkozatok közül azok a nyilatkozatok amelyek a közterület-felügyeletek által hivatkozott kamerák megfelelőségére, és ezen keresztül a közterület-felügyeleti eljárás jogszerűségére hivatkoznak, azért tévesek, mert a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv-ben írt azon követelményt nem veszik figyelembe, miszerint éppen csak akkor lehet a közterület-felügyelet részéről a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartóval szemben a bírságot az üzembentartó címére küldendő csekkel kiszabni, ha

  • „a szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté,
  • és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel (ismereteink szerint ez jelenleg csak a VÉDA kamera)  NEM rögzítették”.

A Közterület-felügyeletről szóló tv. szerint a felügyelő a törvényben meghatározott közlekedési szabályszegés esetén ugyan jogosult bizonyos esetekben közigazgatási bírságot alkalmazni, AZONBAN kötelező haladási irány megszegése – szabályszegést elkövetővel szembeni eljárásra is felhatalmazó törvényi rendelkezés NEM ezen szabályszegés VALAMENNYI esetére, hanem csak egyes  külön, a törvényben meghatározott, – eseteire vonatkozik, mert a VÉDA-rendszerhez tartozó kamerák felvételeit a zárt rendszer megbontása nélkül mindenkinek feldolgozás nélkül kell a rendőrség által kialakított KÖZPONTI feldolgozó rendszerbe továbbítani (ahonnan aztán központilag a szombathelyi rendőrségre kerül kiszabás céljából).

Amennyiben tehát

  1. elfogadható az a hivatkozás egyes közterület-felügyeletek részéről, hogy a felvételt készítő eszközeik az adott helyen mégis (Főpolgármester Úr feltételezésével és az ORFK nyilatkozatával ellentétesen) a VÉDA berendezéssel készülnek, még akkor sem jogosultak ők, tehát a közterület-felügyeletek, eljárni azon túlmenően, hogy ezeket az adatokat a rendőrség központja részére kell továbbítaniuk, ahonnan az objektív felelősség alapján legalább az üzembentartót feltétlenül megbírságolják.
     
  2. amennyiben viszont a közterület-felügyeletek által üzemeltetett térfigyelő kamerák mégsem VÉDA kamerák, akkor
  • ugyan ezen közterület-felügyeletek valóban jogosultak az üzembentartó személyének tisztázását követően részükre a bírságról csekket küldeni,
  • de ha ezen autósok a bírságot nem fizetik be, akkor már csak a HELYI rendőrség lesz jogosult a közigazgatási hatósági eljárást lefolytatni, vagyis az üzembentartót nyilatkoztatni, stb.

Ez utóbbi, 2. alatti esetben tehát,

  • vagyis, ha a közterület-felügyeletek egyes nyilatkozataival ellentétben mégsem VÉDA kamerákról van szó, akkor, és csak ez esetben az eljárásuk akár jogszerű is lehet arra nézve, ha az érintett üzembentartók részére csekket küldenek, ennélfogva az így BEFIZETETT bírságok megalapozottan már ezen okból SEM LESZNEK VISSZAKÖVETELHETŐEK a közterület-felügyeletektől.

Ilyenkor azonban

  • HA az üzembentartó a bírságot (de nem a központi rendőri szervtől érkező felhívásra!) azonban NEM FIZETI BE, akkor (amennyiben a közterület-felügyelet egyáltalán továbbadja az ügyet a területileg illetékes rendőrkapitányságnak – ez elvileg jogszabályi kötelezettsége, de nem minden esetben történik meg!!) vele szemben a rendőrség részéről indított eljárásban őt először nyilatkoztatni kell a tényleges járművezető személyéről, viszont a nyilatkozattétel a tanúzási mentesülési okokra tekintettel megtagadható is lehet
  • szemben tehát a jogszabályban írt magasabb szintű biztonsági követelményeknek megfelelő kamerás felvétellel rögzített esettel, itt a rendőrség már nem feltétlenül tudja a bírságot az üzemeltetőre – ha az tagadja az elkövetést, illetve él a tanúzási mentességével – kiszabni (feltehetőleg erre a lehetőségre utalt burkoltan Főpolgármester Úr).
Sajtóközlemény
az ún. napi autópálya matrica ötletéről
A Magyar Autóklub azért nem ért egyet személygépkocsik és motorkerékpárok esetén az ún. napi autópálya matrica bevezetésével, mert azt a jelenleginél lényegesen drágább km-arányos autópálya díjak bevezetése előszobájának tartja.

A veszélyt az jelenti az autósokra, hogy ahol Európában km-arányos díjfizetés történik, annak mértéke 19-31,- Ft/km között mozog, azaz pl. egy egyszeri km-arányos díj Budapest – Szeged vonatkozásában csak egy irányban több lenne, mint a jelenlegi 10 napos e-matrica 2.975,- Ft-os díja.  Az utazások túlnyomó részében a díj többszörösére nőne.

Az egy napos e-matrica bevezetése esetén nyilván nem azzal kellene számolni, hogy mivel a 10 napos e-matrica ára 2.975,- Ft, akkor az egy naposé arányosan lenne kevesebb. Elvileg ugyan anélkül is be lehetne vezetni az egy napos autópálya használat lehetőségét, hogy ezt tovább kellene fejleszteni a km-arányos díjfizetésre, vagy ezzel szükségszerűen meg kellene szüntetni a jelenlegi heti, havi, éves, illetve megyei útdíj használat vásárlásának lehetőségét, de az átmenet lehetőségének megteremtése a jelenlegi átalánydíjas rendszer fokozatos felszámolásának veszélyét hordozná.

Használatarányos és bevált  a jelenlegi rendszer, amely a személygépjárművek vonatkozásában nem a megtett úthoz hanem a használat lehetőségét biztosító időtartamhoz kapcsolódik. A Magyar Autóklub következetes álláspontja szerint olyan autópálya rendszert kell üzemeltetni, amely az autópályák használatára ösztönzi az autósokat és nem eltereli a forgalmat onnan.  Ha egy autóst minden alkalommal mérlegelésre késztet a szabályozás, hogy felhajtson- e az autópályára vagy közlekedjen olcsóbban, a településeken átmenő alsóbbrendű utak használatával az bizonyos, hogy többségében az autópályák elkerülését eredményezi és nem segíti sem a környezetvédelem, sem a közlekedésbiztonság szempontrendszerének érvényesülését.

A Magyar Autóklub emlékeztet az 1996-1998 közötti ún. autópálya díj perre, amikor az Európában kiugróan magas km-arányos díjfizetés miatt csak bírósági úton sikerült elérnünk a szolgáltatással aránytalan, kiugróan magas Győr – Hegyeshalom autópálya díj jogerős ítélettel történt mérséklését, ami országosan a jelenlegi, a személygépkocsikra irányadó, a rendszeres úthasználókra kedvezőbb átalánydíjas fizetési módra vezetett.

A tehergépkocsikra nézve a jelenleg is fennálló km-arányos díjfizetés a személygépkocsiktól eltérően viszont továbbra is indokolt, mert a tehergépkocsik úthasználata során az utak igénybevételének mértéke több ezerszeres a személygépkocsikhoz képest.

2017. 01. 25.

Ingyenessé tették a kitiltott autósoknak a budapesti közösségi közlekedési járatokat!
Január 25-én 16 órától – amíg a szmogriadó riasztási fokozata érvényben van – ingyen használhatják a budapesti közösségi közlekedési járatokat a forgalmi engedély felmutatásával azok az autósok, akiknek gépkocsija forgalmi engedélyében a tilalmazott környezetvédelmi osztályt jelölő kód szerepel, vagy amely egyáltalán nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot.
(Forrás: Főváros Önkormányzat honlapja, http://budapest.hu/Lapok/2017/ma-16-oratol-ingyen-hasznalhatjak-a-budapesti-kozossegi-kozlekedest-a-szmogriado-miatt-kitiltott-autosok.aspx)
Autósok figyelem!

A Főváros területére a vonatkozó jogszabályok alapján Tarlós István főpolgármester – további intézkedésig – a szmogriadó riasztási fokozatát rendelte el.

Ennek megfelelően 2017. január 23-án, hétfő reggel 6 órától – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – tilos azzal a gépjárművel közlekedni, amelynek forgalmi engedélyében (a „V.9” adatmezőben) a környezetvédelmi osztályt jelölő kód: 0; 1; 2; 3; 4, vagy amelyek forgalmi engedélye nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot. E forgalomkorlátozó intézkedés – további intézkedésig – minden nap 6 órától 22 óráig tart.

A forgalomkorlátozó intézkedés területi hatálya nem terjed ki az M0 jelű elkerülő út Budapest Főváros közigazgatási területén áthaladó szakaszaira és Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosainak átmenő gépjárműforgalma biztosítása érdekében a következő útvonalak szakaszaira: Budapest közigazgatási határa-Nagykovácsi út-Szépjuhászné útja-Budakeszi út-Budapest közigazgatási határa, továbbá Budapest közigazgatási határa-Nagykovácsi út-Nagyrét utca-Máriaremetei út-Hidegkúti út-Budapest közigazgatási határa.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az érintett gépjárművek használatára vonatkozó korlátozó intézkedés megsértése a vonatkozó jogszabályok alapján szabálysértésnek minősül. A szmogriadó riasztási fokozatának elrendelésekor a gépjárműforgalmat korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, az elrendelt korlátozás megszegőivel szemben – százötvenezer forintig terjedő – bírságot szabhat ki.

A szmogriadóval kapcsolatban további tájékoztatást a Főpolgármesteri Hivatal munkaideje alatt az Ügyfélszolgálati Iroda (tel: 327-12-08; e-mail: ugyfelszolgalat@budapest.hu), munkaidőn kívül a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Fővárosi Ügyeleti Információs Központ (e-mail: ugyelet@fori.hu tel.: 301-7500 fax: 302-5439) ad.

(Forrás: Főváros Önkormányzat honlapja, http://budapest.hu/Lapok/2017/indokolt-a-riasztasi-fokozat-es-az-ahhoz-tartozo-gepjarmuforgalom-korlatozasaval-jaro-hatosagi-intezkedes-fenntartasa.aspx)

Legyen megismerhető a kártörténeti igazolás, a MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.

Dr. Péterfalvi Attila elnök úr részére
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Tárgy: Kártörténeti nyilvántartás megismerhetősége

Tisztelt Elnök Úr!
Klubtagi felvetések alapján a Magyar Autóklub Alapszabályban írt érdekvédelmi feladatai ellátása keretében keresem meg Tisztelt Elnök Urat az alábbiak miatt.

Tagjaink felvetették, mi is észleltük, hogy

  • sem a gépjármű felelősségbiztosításról rendelkező 2009. évi LXII. tv. (GFB tv.), kártörténeti nyilvántartásról szóló 51. §-a,
  • sem a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 1. § 2. pontja, illetve 8. §-a 

nem teszi lehetővé, hogy 

  • akár az éppen aktuális üzembentartó (vagy az aktuális üzembentartó/tulajdonos hozzájárulásával rendelkező személy) sikeresen forduljon a MABISZ-hoz, (mint a kártörténeti nyilvántartás vezetőjéhez) 
  • annak érdekében, hogy megismerje az aktuális (esetenként vételi szándék folytán tervezett) üzembentartó üzembentartói jogosultságot (tulajdonjogot) megelőző időszakra nézve a kártörténeti nyilvántartásból megismerhető adatokat, ezek körében azt a tényt, hogy az adott gépkocsinak korábban, magyarországi forgalombahelyezése óta mikor, milyen nagyságrendű baleseti sérülése volt.

A GFB 51. § (9) bekezdése a)-i) pontig sorolja fel, hogy a kárnyilvántartó szerv kérelemre kinek köteles átadni, vagy hozzáférhetővé tenni a kárnyilvántartás adatait, és ezek között a gépkocsi üzembentartója egyáltalán nem is szerepel!

A MABISZ a saját gyakorlata szerint pedig nem ezen törvényi rendelkezés, hanem a fent hivatkozott NGM rendelet értelmezésével csak a saját tulajdonlás (üzembentartás) idejére vonatkozó adatokat közli az aktuális üzembentartóval, vagy az általa feljogosított személlyel, a korábbi adatokat nem.
Ezáltal az eladó nem tudja igazolni a vevő felé, hogy a gépkocsi nemcsak nála, hanem (a magyarországi forgalomba helyezést követően) korábban sem rendelkezett - legalábbis nyilvántartott - baleseti sérüléssel, vagy ha mégis, akkor mi volt a kifizetett kárösszeg. A hiányzó szabályozás folytán erről a potenciális vevő sem szerezhet meggyőződést még az eladó hozzájárulásával sem, ami a rosszhiszemű eladói magatartások, ezáltal a jóhiszemű vevői károsodások számát szaporítja (pl. az eladni szándékozó tud az előző tulajdonosnál bekövetkezett súlyos karambolról, sőt – ami sajnos elég gyakori – lehet, hogy azt már ő javította (javíttatta) ki, de a vevőjének nem számol be róla).

A gépkocsi adásvételi szerződésekkel összefüggő forgalombiztonsághoz hozzátartozik, hogy a kárelőzményeket ne csak a törvény 51. §-ában felsoroltak – pl. az üzembentartóval szerződést kötő biztosító – hanem maga az üzembentartó, vagy az ő feljogosításával eljáró személyek is megismerhessék legalább a törvény 51. § (4) bekezdés c), f), g) és h) pontjában írt adatok tekintetében.

Kérem Tisztelt Elnök Úr válaszát, hogy egyetért-e azzal, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény tárgyi rendelkezéseit indokolt kiegészíteni a fentiek értelmében a mindenkori üzembentartó, vagy az ő jogán feljogosított személy részére a kártörténeti nyilvántartásból lekérhető, a korábbi regisztrált baleseti sérülések tényének és a kifizetett kárösszegre vonatkozó adatok átadására, illetve hozzáférhetővé tételére vonatkozó, fent leírt jogosultsággal, illetve kötelezettséggel.

A fentiek szerinti indítványunk mellett szólnak nemcsak az üzleti forgalom, de a közlekedésbiztonság melletti, sőt adóelkerülés, bűnelkövetés megelőzését szolgáló szempontok is.

Végül utalunk arra is, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i, a gépjármű felelősség-biztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK Irányelvének az Igazolás harmadik személy által támasztott kártérítési igényről rendelkező 16. cikke értelmében a tagállamoknak kötelezettsége, hogy: „a biztosítottak jogosultak legyenek bármikor igazolást kérni a biztosított gépjárművet, vagy gépjárműveket érintő, harmadik személyek által a biztosítási szerződéses jogviszonynak legalább az utolsó 5 évében támasztott kártérítési igényekre, vagy azok hiányára vonatkozóan”, amit a miniszteri rendelet 8. §-a azonban – csak „más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából” ír elő.

A miniszteri rendelet szerinti ezen tárgyi szűkítést indokolatlannak látjuk, és felvetjük a GFB és a miniszteri rendelet összhangjának esetleges hiánya vizsgálatának szükségességét is.

Tájékoztatom Elnök Urat, hogy fenti törvénymódosításra nézve egyidejűleg előterjesztést teszünk.

Budapest, 2016. szeptember 15.

  Tisztelettel:
Dr. Kovács Kázmér
Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke
A Magyar Autóklub Országos Elnökségének állásfoglalása
2016. április 28.

Sajtó információk szerint a Fővárosi Önkormányzat a budapesti kerékpáros közlekedés felülvizsgálatára készül, ami mély felháborodást váltott ki a kerékpárral közlekedők között.

A Magyar Autóklub Országos Elnöksége áttekintette a kialakult helyzetet és a következőket állapította meg.

Az elmúlt években számos, a kerékpáros közlekedést támogató intézkedés történt mind a jogalkotás, mind a forgalomszabályozás területén, aminek eredményeképpen a kerékpáros közlekedés a Fővárosban egyre népszerűbb, ugyanakkor a baleseti statisztikák és klubtagi visszajelzések alapján a közlekedésbiztonság helyzete vegyes képet mutat.

A Magyar Autóklub időszerűnek és indokoltnak tartja, ezért egyetért azzal, hogy az elmúlt időszak intézkedéseinek hatása értékelésre és a szükséges korrekciók elvégzésre kerüljenek.

Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a döntés előkészítés során valamennyi közlekedő, autós, motoros, kerékpáros és gyalogos érdeke és szempontrendszere figyelembevételre kerüljön.

A Magyar Autóklub szakembereivel rendelkezésre áll a Fővárosi Önkormányzat által szervezett a kerékpáros közlekedés szabályrendszerét megvitató kerekasztal megbeszélésen az aktív részvételre.

Április 5-től mindent látnak az új traffipaxok!

Április 5-én reggel 8 órától élesben „támadnak” a traffipaxok. A rendőrség 160 mobil eszköze mellett 365 VÉDA típusú korszerű készülék figyeli a szabályszegőket és a büntetés akár 300.000.- Ft-ig terjedhet. A mobil eszközök elsődlegesen a gyorshajtókra vadásznak és alkalmasak a rendszám felismerésére is. A fix telepítésű, valamint a változtatható helyű készülékek számos szabályszegést képesek regisztrálni és az adatokat továbbítani. Így az alapfunkcióin túl, mint a sebességmérés, rendszámfelismerés, forgalomszámlálás, forgalomtorlódás észlelése, a járműről készített felvételek továbbítása, számos kiegészítő funkcióval is rendelkezik, köztük képes észlelni, ellenőrizni a biztonsági öv használatot, a kötelező haladási irány betartását, a záróvonal átlépését, a vasúti átjárón vagy piros jelzésen való áthaladást, a leállósáv vagy a buszsáv használatát, behajtási tilalom megszegését, veszélyes árut szállító járműveket (ADR).

Az intelligens közlekedési ellenőrző hálózat központi eleme a Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó és Információs Rendszer (KAFIR), mely rögzíti a jármű sebességét, rendszámát, honosságát, méretét. A kamerahálózat - ami kapcsolódik a központi jármű-nyilvántartáshoz - feladata a különböző rendszerelemek összekapcsolása az általuk küldött információk feldolgozása és továbbítása. Ezáltal képes a szabályszegés egészét felvenni, rögzíteni és továbbítani azt a rendőrségi, valamint egyéb külső informatikai szakrendszerek felé. Így utólag ellenőrizhető, hogy érvényes-e a jármű műszaki vizsgája, vagy volt-e kötelező biztosítása.

A differenciált szabályozás keretében  kiszabható szabálysértési, fix összegű szabálysértési és közigazgatási bírságokról a www.autoklub.hu weboldalon adunk tájékoztatást

A fix telepítésű készülékek listája az alábbi linken olvasható: http://www.police.hu/sites/default/files/fix_telepitesu_kkep_helyszinlista.pdf

Továbbá a rendőrség által közzétett térképen is tájékozódhatunk a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontokról:

Fotó: Police.hu

A készülékek alkalmazásának célja nem kizárólag a szankcionálás, forgalomszámlálásra és forgalmi torlódások jelzésére is alkalmasak, ezáltal a közlekedés biztonságának javítását szolgálják.  A projekt bevezetésének köszönhetően ezután nagyobb biztonságban tudhatják magukat az úton lévők. A rendszer és a szabálykövető közlekedők egyaránt hozzájárulnak a közúti közlekedés nyugalmának és kiszámíthatóságának megteremtéséhez. A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma – kiemelten a halálos balesetekét -, is csökkenni fog, vagy legalábbis enyhébb lesz azok kimenetele.

Sajtóközlemény

A Magyar Autóklub a felfokozott érdeklődésre tekintettel tájékoztatja a hazai autós közvéleményt, hogy a Fővárosi Parkolási Rendelet úgynevezett türelmi időre vonatkozó törvénysértő rendelkezéseivel a Kúria már több ízben, így legutóbb 2014-ben, majd 2015 őszén foglalkozott.
Ennek során mindenkire kiható és jogorvoslattal nem támadható határozatában az alábbi rendelkezéseket megsemmisítette, és kimondta, hogy ezen rendelkezések a bírósági eljárások során a jövőben sem alkalmazhatóak!
Az érintett rendelkezések az alábbiak voltak:

  • törvénysértő, hogy naptári hónaponként csak egy ízben lehet igazolni a parkolási díj 5 percen belüli megfizetését, 
  • törvénysértő az is, hogy ez csak 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül tehető meg,
  • törvénysértő, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi és nem vitatott parkolási díjtartozás. 

A Fővárosi Közgyűlés 2016. március 3-án elfogadott rendelete ezek után – ahelyett, hogy a Kúria határozatának eleget tett volna – általánosságban is eltörölte az 5 perces türelmi idővel kapcsolatos  rendelkezést. Ettől függetlenül azonban

  • ez a módosítás a rendelet 23. § értelmében csak 2016. április 3-án lép(ne) hatályba, tehát addig az 5 perces türelmi időre vonatkozó rendelkezések változatlanul,  de a fenti – a Kúria által korábban törölt részek figyelmen kívül hagyásával – irányadóak,
  • a főpolgármester 2016. március 7-i nyilatkozata szerint várható, hogy még a módosítás hatálybalépése előtt korrigálják a közfelháborodást kiváltó 2016. március 3-i módosítást,
  • ha ennek során visszavonásra mégsem kerülne sor, a Kúria korábbi egyértelmű határozatai alapján bizonyosra vehető, hogy azokat az autósokat, akik jóhiszeműen jártak el, és az 5 percen belüli díjfizetést igazolni tudják, pótdíj fizetésére a bíróság külön türelmi rendelkezés hiányában sem fogja kötelezni, hiszen a Kúria korábbi határozataiban mindenkire kiterjedő hatállyal kifejezetten kimondta, hogy

    • „a Közgyűlési Rendelet szabályozásának módja – törvényi felhatalmazás nélkül – normatív alapon teremti meg a kétszeres közszolgáltatási ellenérték megszerzésének lehetőségét, és ezzel megbontja a szolgáltatás – ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét. Törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt – és mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot - , hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez.”
    • „törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt, hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez.”

Budapest, 2016. március 7.

  Dr. Kovács Kázmér ügyvéd
  elnök
Magyar Autóklub Jogi Bizottsága
Aktuális kérdések a Jogi és Érdekvédelmi Bizottság előtt
A Magyar Autóklub Jogi- és Érdekvédelmi Bizottsága 2015. 11. 18-i  ülésén meghallgatta a Volkswagen vezérképviselet (Porsche Hungária Kft.) műszaki igazgatójának tájékoztatását a 2000 cm3 alatti dízelmotorok szoftvervezérlése miatti, és a Magyar Biztosítók Szövetsége vezető jogtanácsosának tájékoztatását a román ASTRA Biztosító Fióktelepe magyarországi ügyfeleit érintő várható intézkedésekről, végül állást foglalt a budapesti dugódíj ügyében.
A dízelmotorok ügyében a tájékoztatásból az a következtetés volt levonható, hogy várhatóan az elkövetkező hetekben, hónapokban megkezdődik a visszahívási akció, de a magyarországi adószabályok folytán a változtatás nem lesz hatással az üzembentartók adófizetési kötelezettségére.
Az ASTRA ügyfelek ügyében az aktuális tájékoztatások a MABISZ és a Magyar Nemzeti Bank honlapján is folyamatosan frissülnek, a kárrendezés a folyamatos tárgyalások eredményeként a MABISZ részéről fog történni, és a MABISZ fogja megkísérelni a kifizetések arányos áthárítását a román félre. A térítésre a MABISZ már jelenleg is köteles, de az elhangzottak szerint számos esetben nem rendelkezik az elbíráláshoz korábban Romániába kiküldött dokumentumok egy részével, és egyelőre a gyors ügyintézéshez szükséges apparátussal sem.
A dugódíj tekintetében a Bizottság megismételte a Magyar Autóklub 2007. szeptember 27-én már közzétett álláspontját, mely egyebek között tartalmazza: „Meggyőződésünk, hogy amíg nem épül meg a teljes budapesti körgyűrű, illetve annak mentén a megfelelő férőhelyet biztosító P+R-parkolók, elővárosi vasútvonalak, nem várható el a vonzáskörben élőktől és a körgyűrű hiánya miatt kényszerű átutazóktól, hogy díjat fizessenek. Elfogadhatatlan, hogy semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a beszedni tervezett összeget a tömegközlekedés fejlesztésére kívánják fordítani.”.
A Magyar Autóklub álláspontja szerint a dugódíj már elvállalt bevezetéséből nem következik sem annak területi, sem összegszerűségi meghatározása, ezt figyelembe véve kell majd a döntéshozóknak határozni, ha a bevezetésre a tervezett 20.000 P+R-parkoló hiányában 2016-ban mégis sor kerül.
A Magyar Autóklub állásfoglalása az új gyorsforgalmi útkategória bevezetésére vonatkozóan

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a gyorsforgalmi utak típusait (autópálya és autóút) egy harmadik kategóriával, a főutak és autóutak közé illeszthető új, például „M gyorsút” megjelöléssel kívánja kibővíteni.

A Magyar Autóklub Országos Elnöksége a tervezett kezdeményezést megtárgyalta és az alábbiakban kifejtett szakmai érvek figyelembevételével történő megvalósítás mellett pozitívan értékeli, valamint támogatja a Közlekedési Kormányzat úthálózat fejlesztési stratégiájának megvalósítását.

A jelenleg érvényes gyorsforgalmi út kategórián belül az autópályák és autóutak fogalomköre és műszaki paraméterei nemzetközi egyezményben rögzítettek.  Az „M” betűvel jelzett (Motorway) gyorsforgalmi útkategóriába tartozó autóút az autópályától eltérően 110 km/óra megengedett sebességgel, helyenként szintbeli csomóponttal is megépíthető. A folyamatos leálló-, vagy üzemi sáv 2 km-enként kiépített leálló öblökkel, vagy teherbíró ún. stabilizált útpadkával is helyettesíthető. A tervezett „gyorsút” tehát megfelelhet az autóút előírásainak, de a leállósáv hiánya és a szintbeli csomópontok alkalmazása jelentősen veszélyezteti a közlekedés biztonságát és rontja az út használati értékét.  A szintbeli csomópontok előtti sebesség csökkentés jelzése a jelenlegi előírások szerint 800 m úthosszat igényel. Nagyon meghatározó tehát a szintbeli csomópontok sűrűsége, ezért több helyen (lassú járművek, mezőgazdasági járművek, kerékpárok, vadátjárók stb. esetén) külön szintű átvezetés szükséges. Jelenleg is üzemelnek az országban a tervezett útkategóriának megfelelő 2x2 sávos osztott pályás főutak szintbeli csomópontokkal, 110 km/órás sebesség határ megengedésével, de megkülönböztetett útkategória megjelölése nélkül. Ebben az esetben a gépjármű vezető a főút kiépítettsége okán egy ún. „önmagát magyarázó” útszakaszon emelt szintű szolgáltatásban részesül és az előírt sebességhatárok figyelembe vételével közlekedhet. Az ily módon létesített útszakasz ugyan megszünteti a frontális ütközések bekövetkezését, de az autópályákról lehajtva a nem várt szintbeli csomópontok fokozott balesetveszélyt jelentenek mind a haladó, mind a keresztező forgalom számára.
A tervezett kiépítettség „M” jelöléssel csökkentett helyszínrajzi paraméterekkel nem más, mint egy lefokozott (lebutított) autóút. Csomópontonként a „gyorsút” eleje, táblával gyors hajtásra ösztönöz, majd a csomópontok előtti kötelező lassítással zaklatottá és veszélyessé teszi a haladást. Ugyanakkor a szintbeli csomópontok sűrűsége jelentősen lerontja az átlagsebességet akár 90 km/óra alá. A városi főutak esetében az út kedvező kiépítettsége és a lakóövezeten kívüli útszakaszok esetén az 50 km/óra helyett a 70 km/óra emelt szintű szolgáltatás sok helyen megengedett, mégpedig megkülönböztetett útkategória jelölése nélkül. Véleményünk szerint a gyorsút bármilyen megkülönböztetett jelölése veszélyes, mert a szintbeli 2 sávos, többnyire ún. turbó, vagy spirális körforgalmú csomópontok bizonytalanságot és balesetveszélyes helyzetet teremtenek.

Mindezek mellett a Magyar Autóklub támogatja a Kormány közúthálózat fejlesztési célkitűzéseit, ezen belül a főutak szolgáltatási szintjének feljavítását, de veszélyesnek és szükségtelennek ítéli a 2x2 forgalmi sávos, szintbeli csomópontokkal és csökkentett paraméterekkel lefokozott „autóutakon” bármilyen gyorsút jelölésének alkalmazását. Közlekedésbiztonsági szempontból, az emelt szolgáltatási szintű feljavított, osztott pályás főutakat, mint jelenleg is, változatlanul főút minősítéssel, gyorsforgalmi megjelölés nélkül kell üzemeltetni. Új útkategória jelölése a gépjárművezetők szempontjából veszélyes és szükségtelen.

Ez utóbbi esetben nem kell minden csomópontban az útkategória eleje és vége táblát kihelyezni, csak a megengedett sebesség határokat kell szabályosan jelezni.

A szükség szerinti tervezési irányelvek kidolgozása folyamán, a felvetett észrevételek alapján a jelzésrendszerre vonatkozó elképzeléseket és azok alkalmazásának indokoltságát felül kell vizsgálni.

Egyúttal megjegyezzük, hogy mélységes csalódást okoz, hogy az M0 északnyugati szektorának mielőbbi megvalósítása nem jelenik meg a tervezett célkitűzések között.

Budapest, 2015. szeptember 24.

MAGYAR AUTÓKLUB  
Zöld lámpát kaptak a gyorsutak

Idén október végéig adottak lehetnek az új gyorsforgalmi útkategória bevezetésének jogszabályi és műszaki szabályozási feltételei a kormány októberi első ülésén született döntés alapján. A 2x2 sávos, fizikai elválasztással épülő gyorsutak forgalombiztonsági szempontból is komoly előrelépést jelentenek az országos hálózatba csak 2x1 sávos, rossz állapotú, balesetveszélyes főutakkal bekötött térségek számára. 

A Kormány elsődleges infrastrukturális célkitűzései közé tartozik a Modern Városok Programban érintett települések bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba, az országhatárokig még hiányzó szakaszok kiépítése, és egyéb kiemelt közúti fejlesztések megvalósítása. A hazai és európai uniós források hatékony és ésszerű felhasználása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a gyorsforgalmi utak egy új, a főút és az autóút közötti típusának bevezetését kezdeményezte. 

A javaslatot a kormány október eleji ülésén megtárgyalta és elfogadta. A döntés szerint az NFM a társtárcákkal együttműködve 2015. október végi határidővel gondoskodik a megfelelő jogszabályi és műszaki szabályozási környezet - törvénymódosítást is igénylő - kialakításáról.

A fejlesztési tárca a következő hetekben áttekinti a tervezett közúti beruházásokat abból a szempontból, hogy melyek épülhetnek meg gyorsútként, és hol van szükség magasabb színvonalú útkapcsolatra. A közlekedésért felelős minisztérium ezután haladéktalanul megkezdi a kiválasztott fejlesztések előkészítését. Az NFM az idei év évéig elvégzi a már meglévő főutak vagy autóutak esetleg indokolttá váló átsorolását is.

A gyorsutak a magasabb kategóriájú utakénál rövidebb kivitelezési idővel és jelentősen olcsóbban épülhetnek meg. A keretszabályok kiemelten veszik figyelembe a közlekedésbiztonsági szempontokat. A készülő szabályozás megengedi ugyan a felüljárók elhagyását, a szintbeni kereszteződések azonban nem feltétlen velejárói az új úttípusnak. E megoldást kizárólag ott alkalmazzák, ahol erre a kisebb forgalom lehetőséget ad. Két szintbeni kereszteződés között legalább 15 kilométeres távolságot kell hagyni, a vadvédő kerítések mindenütt megépülnek majd. 

A döntésnek köszönhetően több, jelenleg csak leromlott állapotú, 2x1 sávos főúton elérhető város is 2x2 sávos gyorsforgalmi összeköttetést kaphat a következő években. A kormány azzal a szigorú feltétellel hagyta jóvá az új útkategória bevezetését, hogy a gyorsutak tervezése és kivitelezése során minden esetben lehetőséget kell biztosítani az új szakaszok későbbi autópályává vagy autóúttá bővítésére.

A Kúria enyhített a parkolás egyes szabályain

A Kúria megsemmisítette a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 48.  § (3)  bekezdésének egyes rendelkezéseit. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt folyó, egy mozgáskorlátozott utólagos jegybemutatásának ügyében indult bírói kezdeményezés alapján került az ügy a Kúria elé. Eszerint a Kúria határozatában:

  • megsemmisítette azt a rendelkezést, amely alapján az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül kell bemutatni a parkolási jegyet,
  • törölték azt a szabályt is, amely szerint a parkolójegy-bemutatásra egy hónapban egyetlen alkalommal kerülhet sor. Ennek további feltétel volt, hogy csak abban az esetben lehetett bemutatni a parkolójegyet, ha az adott autósnak a gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási bírsága.

A Kúria indokolása szerint az eddig szabályozás lehetővé tette "a kétszeres közszolgáltatási ellenérték megszerzésének lehetőségét", ami "megbontja a szolgáltatás – ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét". A Kúria álláspontja továbbá, hogy a vonatkozó jogszabály "törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt - és mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot -, hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez."

A parkolási társaságokat korlátozó új szabályozást a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Hatályba lépett a Fogyasztóvédelmi törvény módosítása
együttműködésre kényszerítik a vállalkozásokat
Az Országgyűlés 2015. július 6-i ülésnapján elfogadta a Fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amely számos új rendelkezéssel bővült. A törvénymódosítás 2015. szeptember 11-i hatályba lépését követően a fogyasztók érdekeit jelentős mértékben védő, a békéltető testületi eljárás során érvényesülő, szigorú szabályok fognak immáron hazánkban is érvényesülni. Korábban komoly problémaként jelentkezett, hogy a békéltető testületi eljárásba nem feltétlenült sikerült bevonni a vonakodó vállalkozásokat. A jogszabályi változások értelmében a békéltető testület a vállalkozást felszólítja arra, hogy vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében köteles válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Az értesítés kiterjed arra, hogy az együttműködési kötelezettség megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi kötelező bírságkiszabásra kerül sor. A fenti rendelkezésektől a vállalkozások békéltető testületi eljárásban való részvételi hajlandóságának emelkedését várhatjuk.
MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának állásfoglalása
Biztosítás – gazdasági totálkár, elszámolható díjak, alkatrészárak

1. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága 2015. április 15-i ülésén megtárgyalta a Gfb tv. gazdasági totálkár fogalmáról rendelkező §-ait és ennek eredményeképp a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. 3. § 8/A pontjának a módosítását javasolja a gazdasági totálkár tárgyi fogalommeghatározása tekintetében a Gfb és a Ptk (illetve más felelősségbiztosítások) közötti összhang hiánya miatt.

2. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága versenyjogilag kifogásolhatónak tartja, hogy egyes biztosítók a felelősségbiztosítási alapú károk rendezése során a szervizek és alkatrész forgalmazók között egyes, az adott biztosító által kiemelt vállalkozások javára, más vállalkozások terhére különbséget tesznek az elismert vállalkozási díjak és alkatrészárak mértéke tekintetében, hiszen a károsult jogszabály alapján jogosult a teljes kártérítésre és nem annak alapján, hogy melyik biztosító melyik partnerével javítatta ki gépkocsiját, és ennek során az alkatrészek a biztosító partnerétől kerültek-e beszerzésre.

Az indoklás ide kattintva olvasható.

Devizaalapú autó hitel- védendő fogyasztók

3. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága 2015. április 15-i ülésén megtárgyalta a devizaalapú autó hitel-, kölcsön-, és pénzügyi lízingszerződéseket is érintő és a pénzügyi intézményeket terhelő elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos 2014. évi XXXVIII. törvény és 2014. évi XL. törvény rendelkezéseit, és ennek eredményeképpen kiegészítendőnek tartja azon jogszabályi rendelkezéseket, melyek alapján a törvényi elszámolási kötelezettség kizárólag a fogyasztónak minősülő természetes személy autósokkal szemben terheli a pénzügyi intézményeket, hiszen valós és védendő fogyasztói érdekek az ún. kényszervállalkozásoknál, vagy családi vállalkozásoknál (pl.: színész bt., takarító kft., más szolgáltató szektorba tartozó kis létszámú gazdasági társaságok) ugyancsak felmerülhetnek.

Az indoklás ide kattintva olvasható.

A Magyar Autóklub Jogi- és Érdekvédelmi Bizottsága a fenti állásfoglalásait megküldi az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosának, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja vezetője részére, és sajtóközleményben közzéteszi.

A NÚSZ Zrt tájékoztatási kötelezettsége

2015. február 12-én az Origo internetes portálon „Mi lesz azzal, aki januárban matrica nélkül autózott?” címmel megjelent egy írás, melyben Dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jog- és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy „jogilag nem kifogásolható, hogy a NÚSZ nem ad soron kívül felvilágosítást pótdíjazási ügyekről.” A cikk korábbi soraiban egy olvasóról számoltak be, aki a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálati irodájában szerette volna megtudni, hogy megbírságolták e. Azonban  ezt nem tudták neki megmondani. Róna Márta, a NÚSZ Zrt. kommunikációs igazgatója, azt nyilatkozta, hogy „aki tudni akarja, folyamatban van-e ellene pótdíjazás, annak meg kell várnia a postai értesítést vagy a 60 nap leteltét.”
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság levélben fordult Dr. Kovács Kázmér ügyvéd úrhoz, felhívva figyelmét arra, hogy nyilatkozata a cikkben félreértésekre adhat okot.
Rögzíteni kívánjuk, hogy Dr. Kovács Kázmér nem azt tartotta jogszerűnek, hogy a NÚSZ Zrt. nem ad felvilágosítást, hanem azt nyilatkozta, hogy nincs kötelezettsége ezt soron kívül megtennie. A törvény határidőt biztosít a felvilágosítás megadására, aki azt betartja, jogilag nem kifogásolható az eljárása.
Dr. Kovács Kázmér és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság levelezését teljes terjedelemben az alábbi linken olvashatja:

NAIH

NAIH_VÁLASZ

Autópályadíj Németországban

A Magyar Autóklub sajtóhírekből értesült arról, hogy a német parlament (Deutscher Bundestag) múlt pénteken, március 27-én a személygépkocsik részére eddig díjfizetés nélkül használható német autópályákon 2016. január 1-jét követően úgy ír elő autópályadíj-fizetési kötelezettséget, hogy annak összegét valamennyi német üzembentartó a gépjárműadóból levonásba helyezheti.
Álláspontunk szerint az, hogy a német személygépkocsi-üzembentartók a gépkocsiadójukból levonhatják az autópályadíjat, nyilvánvalóvá teszi, hogy Németország az új szabályozással a személygépkocsik úthasználatának díjait ténylegesen kizárólag a külföldi személygépkocsi üzembentartókkal kívánja megfizettetni. Az ilyen szabályozás ellentétes az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének azon rendelkezésével, ami tiltja az EU-ban az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetést.
A Bundestag által már elfogadott törvény pontos szövege még nem jutott el a Magyar Autóklubhoz, de amennyiben a sajtóhírek igazolódnak, a Magyar Autóklub indítványozza Magyarország Kormányánál, hogy Németországgal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset előterjesztését kezdeményezze az Európai Bizottságnál, tekintettel arra, hogy az EU-szabályozás értelmében a Magyar Autóklub csak arra jogosult, hogy ugyanezen indokkal panaszt nyújtson be ugyancsak az Európai Bizottsághoz, amit viszont a Németországba utazó magyar autósok érdekében a jogszabály kézhezvételét követően a fenti esetben haladéktalanul meg is fog tenni.

Budapest, 2015. március 31.

Magyar Autóklub
kapcsolattartó: Dr. Kovács Kázmér, a Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke

A Magyar Autóklub álláspontja az autópálya díjfizetési rendszer átalakításával kapcsolatban

A Magyar Autóklub Országos Elnöksége 2014. december 18-án az autópálya díjfizetési rendszer átalakítási terveire reagálva az alábbi állásfoglalást hozta.

„A Magyar Autóklub Országos Elnöksége mai ülésén megtárgyalta az autópályák díjfizető rendszere átalakításának kérdését, és állásfoglalásában támogatja a megyei matricás rendszer bevezetését,  viszont az elkerülő és bevezető utak tekintetében a szükséges hatástanulmányok megismeréséig ellenzi azok díjfizetési rendszerbe történő bevonását.

2014. december 18. Magyar Autóklub Országos Elnöksége”

A Magyar Autóklubnak a hatástanulmányok megismerésére azóta sem nyílt lehetősége, és a rendszer 2015. 01. 01. napjával elindult. Sajnálatos, hogy a döntést előkészítő hatástanulmányok a bevezetés előtt, és azóta sem kerültek nyilvánosságra, így nem támogathatják, indokolják a változtatást.

A Magyar Autóklub az alábbi tartalmú megkereséssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz.

A MAK változatlanul nyitott a tárgyalásokra,  gyűjti a tagság és az autósok észrevételeit és tapasztalatait, és ezek ismeretében formálja, alakítja ki a részleteket illetően végleges álláspontját. Bízunk benne, hogy a „tesztüzem” lezárását követően az általunk közvetített érdekek és tapasztalatok figyelembevételével egy ésszerűen használható és elfogadható autópálya használati rendszer kerül véglegesítésre.

A Magyar Autóklub álláspontja következetes a vonatkozásban, hogy olyan autópálya üzemeltetési rendszert kell működtetni, ami az autópályák használatára ösztönzi a közlekedőket és ezzel a települések átkelési szakaszát tehermentesíti. Ezt az álláspontot alapozza meg a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, a közlekedésszervezés teljes szakmai érvrendszere és csak ez lehet a célja az autópálya, illetve az úthálózat fejlesztésének és üzemeltetésének.

Mindezekre tekintettel a Magyar Autóklub Országos Elnöksége elvi álláspontja fenntartása mellett, szükségesnek tartja az alábbi észrevételek rögzítését.

Az úthasználati rendszer változtatás koncepcióját illetően:

  • A MAK a megyei matrica bevezetését, mint – az eddigi díjfizetési mód melletti - többletlehetőséget az autósok számára kedvezőnek tartja, támogatja.
    Ugyanakkor a megyehatárok és a közlekedési csomópontok nem esnek egybe, ezért felül kell vizsgálni a matricák területi érvényességének a kérdését. Szükségesnek tartjuk, hogy az érvényes matricával a megyehatárt átlépők számára, a legközelebbi lehajtóig legyen díjmentes a közlekedés.
  • A MAK a településeket elkerülő (mentesítő) és bevezető utak, továbbá a településeken belüli útszakaszok díjfizető rendszerbe vonását, közlekedésbiztonsági, forgalomtechnikai, közlekedésszervezési és környezetvédelmi, továbbá a környező településeken élők életminőségére gyakorolt hatásra tekintettel, ellenzi.
    Az elvi álláspontunk erősítése érdekében kiemeli és rámutat arra, hogy különösen kritikusnak tartja az egységes logikát nélkülöző, lobbyérdekek mentén alakuló „fizetős térképeket”.  A helyzet abszurditását mi sem jellemzi jobban, hogy jelenleg néhány százméternyi vagy néhány kilométernyi útszakasz, egy egész megyére kiterjedő díjfizetési kötelezettséget eredményezhet. Különösen kirívó az M0 mozaikszerű (79 km-ből mintegy 15 km a fizetős), a Liszt Ferenc repülőtérre vezető út, az érintett Duna hidak és a Kaposvári elkerülő fizetőssé tétele. Az elkerülő utak fizetőssé tétele esetén alapvető funkciójukat, a gyűjtő-elosztó szerepet nem tudják betölteni.
    Az igazságosság valós érvként nem fogadható el, hiszen mindenki, aki autót használ, a jövedéki adón keresztül hozzájárul az úthálózat fenntartásához.

A változtatás bevezetése, végrehajtása vonatkozásában a MAK rögzíti, hogy nem állt elegendő idő rendelkezésre a széles rétegeket érintő változtatásra történő körültekintő felkészülésre és az eddigi tapasztalatok alapján az alábbi korrekciókat tartja szükségesnek:

  • Egyetért azzal, hogy a rövid átállási időre tekintettel a 2015.01.01-31. közötti időszakot, „tesztüzemnek” kell tekinteni, javasolja, hogy a matricát januárban kiváltók számára az elektronikus rendszer adatai alapján automatikusan töröljék az 1.470.- Ft összegű eljárási díjat és ne kerüljön sor pótdíjazásra. Nem fogadható el, hogy egy on-line matrica esetén a korrekció csak ügyfélszolgálati ponton (17) személyesen legyen intézhető, hiszen az üzemeltető számára minden adat rendelkezésre áll.
  • Nem kerülhet kiszabásra pótdíj és semmilyen egyéb szankció alkalmazásra azok vonatkozásában, akik olyan szakaszon hajtottak vagy hajtanak fel fizetős szakaszra, ahol az nincs kellően, előjelző táblával kitáblázva.

Összefoglalva:

A Magyar Autóklub következetes álláspontja szerint olyan autópálya üzemeltetési rendszert kell működtetni, amely az autópályák használatára és nem azok elkerülésére ösztönöz!
Egyszerű, közérthető és egyértelmű szabályrendszert kell kialakítani, amely nem csak a szakemberek, hanem a hétköznapi közlekedők számára is jogbiztonságot eredményező útmutatást nyújt.

  • A MAK a megyei matrica bevezetését, mint – az eddigi díjfizetési mód melletti - többletlehetőséget az autósok számára kedvezőnek tartja, támogatja.
  • A MAK a településeket elkerülő (mentesítő) és bevezető utak, továbbá a településeken belüli útszakaszok díjfizető rendszerbe vonását, közlekedésbiztonsági, forgalomtechnikai, közlekedésszervezési és környezetvédelmi, továbbá a környező településeken élők életminőségére gyakorolt hatásra tekintettel, ellenzi.

A Magyar Autóklub Országos Elnöksége - illetékes szakmai bizottságai bevonásával – jelen álláspontját az ez idő szerint rendelkezésre álló információk és az első hét tapasztalatai alapján alakította ki és változatlanul igényli a hatástanulmányok rendelkezésére bocsátását, továbbá nyitott az egyeztetésre, az érvrendszerek ütköztetésére az optimális megoldás kialakítása érdekében.

2015. január 12.

Tájékoztató az autópálya használati rendszer 2015. január 1 napi változásairól:
A Magyar Autóklub Országos Elnökségének állásfoglalása
az autópályák díjfizetési rendszerének átalakításával kapcsolatban
A Magyar Autóklub Országos Elnöksége mai ülésén megtárgyalta az autópályák díjfizető rendszere átalakításának kérdését, és állásfoglalásában támogatja a megyei matricás rendszer bevezetését,  viszont az elkerülő és bevezető utak tekintetében a szükséges hatástanulmányok megismeréséig ellenzi azok díjfizetési rendszerbe történő bevonását.
2014. december 18. Magyar Autóklub Országos Elnöksége
A megkeresés közcélú voltára tekintettel közzétesszük egy klubtagunk megkeresését és az arra adott választ.

Tisztelt Autóklub!

Jogászuknak, Kovács Kázmér úrnak szeretném a levelemet eljuttatni, de leginkább egy kérdést feltenni! Ma reggel megdöbbenve hallottam a Klub Rádióban, hogy az  Autóklub támogatja a megyei matrica rendszert, ami az eddigi hírek szerint "mindössze" évi 5000 Ft lesz. (megyénként) Valószínűleg csak azokra gondoltak, akik rendszeresen használnak 1-2 utat és éves bérletük van. Azoknak biztosan olcsóbb lesz. DE: Mi lesz azokkal, akik évente 1-2 mmal veszik csak igénybe az autópályát, de azt messzi, több megyén átmenő autópálya szakaszt érintve. Pl: mi évente egy alkalommal, Halottak Napján megyünk a győri temetőbe, amihez Pest-, Komárom, és Győr-Sopron megyét is érintjük. Eddig ezt 10 napos matricával (régebben 4 napossal) megoldottuk. Az új rendszerben ez az egy út nekünk 3x5 ezer, azaz 15.000 Ft-ba kerülne? Ilyenekre gondoltak, amikor kimondták, hogy jónak tartják a rendszert? Lehet, hogy néhány tízezer embernek valóban kedvezőbb lesz, de néhány milliónak biztosan jóval drágábbá teszi az autózást. Szeretném, ha a véleményük megfogalmazásánál ilyen lehetőségeket is figyelembe vennének és felhívnák erre a döntéshozók figyelmét.

Válaszukat várva,
Üdvözlettel: (aláírás az eredeti üzeneten)
 

Tisztelt Asszonyom!

Köszönöm, hogy vette a fáradságot és levéllel fordult hozzánk, személy szerint hozzám is.
Szeretném megnyugtatni, hogy a megyei matrica egy többlet lehetőség az előterjesztés szerint, vagyis nem érinti a 10 napos matrica létét. Ebből adódóan Önnek ugyanúgy módja lesz a jövőben is  10 napos matricát vásárolni, mint eddig. A megyei matrica nem helyettesíti, hanem bővíti az eddigi kínálatot az előterjesztés szerint.

Üdvözlettel:
Dr. Kovács Kázmér
Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke

 
Egy év alatt 14%-kal nőtt a mobilparkolás
A korábbi évek növekedési ütemét tartva 2013-hoz képest idén nyáron is többen választották közterületi parkolási díj kifizetésére a különféle mobilfizetési megoldásokat. Az országosan egységes mobilparkolási rendszer július 1-jén lépett működésbe, azóta komolyabb üzemzavaroktól mentesen szolgálja ki az autósok növekvő mobilfizetési igényeit. Augusztus közepétől pedig, részben az új rendszernek köszönhetően, megoldódott az egyik legkellemetlenebb budapesti mobilparkolási probléma is.
Az új rendszer a fővárosi autósok egyik legnagyobb problémáját, az úgynevezett „átparkolást” is megoldja, miután Budapest Főváros Közgyűlése elfogadta a parkolási rendelet módosítását, amely augusztus 15-től hatályba is lépett. A kerületek közötti zónahatároknál fordul elő sűrűn, hogy az autósok az utca egyik oldalán parkolnak, az utca másik oldalán vett jegyükkel viszont egy másik zónára indítják el a mobilparkolásukat, ami eddig bírságot vont maga után. A fővárosi parkolási rendelet módosítása lehetővé teszi a kerületek parkolási társaságai közötti utólagos elszámolást, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendszere pedig képes a zónák közötti „átparkolás” problémáját kezelni, ezért augusztus 15-e óta nem kapnak bírságot az azonos parkolási díjú zónák között tévedésből „átparkoló” autósok.
VIGYÁZAT! Új trükkök az egészségügyi vizsgálatnak álcázott termékbemutatókon! A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közleménye

Az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a koruknál fogva hiszékenyebb és kiszolgáltatottabb fogyasztókat célzó árubemutatókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok száma. A pórul járt idősek szinte kivétel nélkül hasonló körülményekről számolnak be: egészségügyi vizsgálatra invitálják őket, majd egy viszonylag „súlyos” diagnózist közölnek, melyre megoldást kizárólag a többszázezer forint értékű bioptron lámpa vagy masszázsfotel megvásárlása jelenthet. Jellemző továbbá, hogy a 14 napos elállási jog fogyasztói érvényesítését különböző kifogásokra – leginkább a hiteligénylési folyamat megindítására – hivatkozva jogszerűtlenül megtagadják. >>>

„Ingyenes” egészségügyi vizsgálat

Míg korábban elsősorban szórólap útján invitálták az érdeklődőket a különböző – rendszerint utazással egybekötött – termékbemutatókra, úgy mostanára a személyre szóló meghívók, telefonos megkeresések és az utcai leszólítás vált meghatározóvá.

A meghívásból azonban nem derül ki, hogy a végső cél a fogyasztók meggyőzése a több százezer forintért kínált termékek megvásárlásáról, ugyanis az árubemutatót szervező vállalkozások rendezvényeiket „egészségnapként”, „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „teljes körű egészségmegőrző programként”, illetve „ingyenes állapotfelmérésként” (pl.: szív- és érrendszeri állapotfelmérés, vércukorszint mérés, testzsír mérés, írisz diagnosztika, thermokamerás diagnosztika) hirdetik meg.

Az elsőre egészségügyi vizsgálatnak tűnő árubemutatók - szinte kivétel nélkül - a magasabb árkategóriát képviselő termékek bemutatására fókuszálnak, amelyek többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, továbbá infralámpák, masszázsfotelek, különböző mágnesterápiás eszközök, valamint edénykészletek. Ezen termékek betegséget gyógyító/megelőző tulajdonságait – a hatósági ellenőrzések tapasztalatai szerint – minden második esetben megtévesztő módon állítják.

Fontos jogszabályi változások

Idén több változás is történt a termékbemutatók jogi szabályozásában, hiszen a vállalkozásokat – a bemutatót megelőzően – a jegyző irányába bejelentési kötelezettség terheli; a koruk, hiszékenységük miatt kiszolgáltatott fogyasztókat érintő jogsértések esetén pedig a fogyasztóvédelmi hatóság kötelező bírságot szab ki.

Mindemellett szükséges kiemelni, hogy a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 2014. június 13-án hatályba lépett 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet szerint a fogyasztó a termék átvételének napjától számított 14 napon belül – indoklás nélkül – elállási jog illeti meg.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bemutató helyszíne nem a cég szék-, illetve telephelye (és legtöbbször nem az), a fogyasztónak legkésőbb a termék átvételétől számított 14 napon belül jeleznie kell az elállási szándékot kifejező nyilatkozatát, melyet a vállalkozás köteles tudomásul venni, és a teljes vételár visszafizetni.

A jogszabály nem köti írásbeli alakhoz az elállást, de az utólagos bizonyítás érekében az írásbeli (tértivevényes) forma javasolt!

Az elállási jog határidőben történő gyakorlása nem tehető függővé semmilyen feltételtől, így ellentételezéseként nem köthető ki pl. kötbér, vételár-visszatartás vagy egyéb fizetési kötelezettség, és nem tagadható meg, arra hivatkozással, hogy a fogyasztó által igényelt hitel/kölcsön igénylési folyamat már elindult.

Elővigyázatosság és körültekintés

A termékbemutatókon jellemzően a kereskedelemben is (jóval alacsonyabb áron) megtalálható termékeket kínálnak eladásra, ezért érdemes körültekintően, tudatosan eljárni a vásárlás során. Szeretnénk felhívni a fogyasztók figyelmét arra, ha úgy döntenek, terméket vásárolnak egy ilyen jellegű bemutatón, a legfontosabb, hogy alaposan tanulmányozzák át a szerződést, nyilatkozatot mielőtt aláírják, illetve annak másodpéldányát mindig kérjék el. Fontos továbbá, hogy az üzletkötők sokszor erőszakos fellépése ellenére se engedjenek a mindenkit megillető jogokból (pl. elállási jog), szükség esetén pedig kérjék a fiatalabb családtagok segítségét mind a szerződés értelmezése, mind a jogérvényesítés során.

A folyamatos hatósági ellenőrzések, illetve a jogszabályi szigorítások elősegíthetik, hogy a jövőben visszaszoruljon a jogsértések száma, a folyamatosan érkező fogyasztói beadványok, valamint az eddig lefolytatott vizsgálatok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy továbbra is kiemelt figyelmet igényel e terület ellenőrzése, illetve az érintett fogyasztói kör preventív tájékoztatása.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

2014. március 15-től változott a gépjármű adás-vételi szerződés kötelező tartalma

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben 2014. március 15. napjától változott a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló okirat szükséges kötelező tartalma.

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének bevezetésére tekintettel fel kell tüntetni a szerződésben, hogy az adott gépjármű bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozik vagy nem.

Ha a magánokirat nem felel meg a meghatározott tartalmi követelményeknek, azt a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából joghatás kiváltására alkalmatlan. Ez esetben az eljáró hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzést elutasítja, egyben felszólítja az ügyfelet a meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő okirat benyújtására, valamint felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes bejelentés jogkövetkezményeire.

TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZÁMVETÉS

A Magyar Autóklub Szolgáltató Központjában hirdette meg 2013-ban Bíró Márk a Parlament Közlekedési Munkacsoport vezetője, a MAK elnökségi tagja, Kovács Kázmér a MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke és Rácz Tamás a Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesület elnöke  a „leghülyébb közlekedési táblák és szabályok pályázatot.”

Köszönjük azt a támogatást és a rengeteg javaslatot, amit az elmúlt hónapokban kaptunk. A javaslatok közül többre is pozitív kormányzati választ kaptunk, melyeknek köszönhetően ésszerűbbek, átgondoltabbak lettek a közlekedésre vonatkozó jogszabályok.

Az észrevételeik feldolgozása jelenleg is tart és azokat a jövőben is hasznosítani fogjuk annak érdekében, hogy útjaink biztonságosabbak, a szabályrendszer pedig áttekinthető és egyértelmű legyen.

Közösen elért sikerünk, hogy csökkentették a bírságok mértékét, és nem büntethető már, aki a saját kapubeállójában vagy garázsbeállójában parkol.

Jelentős lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a gyermekek közlekedésre nevelését ne csupán a Magyar Autóklub tekintse feladatának, hanem az az általános iskolai oktatás részévé váljon.

Együttes munkánk eredményeként sok tekintetben életszerűbbek lettek a motorosokra és kerékpárosokra vonatkozó jogszabályok is, és a gyermekkorúakat is fokozottan védi szabályrendszerünk.

A hazai automobilizmus érdekében a Magyar Autóklub és a Közlekedési Munkacsoport folytatja a közös munkáját és a jövőben is megtesz mindent azért, hogy a szabályok a közlekedők érdekeit szolgálják. Munkánkról és annak eredményeiről rendszeresen tájékoztatni fogjuk Önöket.

 

Örömmel adjuk hírül továbbá, hogy a hazai automobilizmus autóversenyzőjeként jelentős nemzetközi eredményeket elért – a fiatalok között egyre népszerűbb - Michelisz Norbert autóversenyző, a Közlekedési Munkacsoport vezetőjének javaslatára a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Észrevételeikre és építő javaslataira a továbbiakban is feltétlenül számítunk, az info@autoklub.hu címen!

Bíró Márk
„ötletgazda” MAK elnökségi tag

 

Bírságolás fénykép nélkül: a biztos a hiányos, bizonytalan szabályok módosítását kéri

A jogállamiság elve és tisztességes eljárás azt követeli meg, hogy objektív felelősség keretében csak megfelelő bizonyítékok alapján lehessen megbírságolni a gépjármű üzembentartóját. Az ombudsman vizsgálata nyomán a belügyminisztertől kérte a közúti közlekedési törvény módosításának olyan kezdeményezését, amely az eljárás alá vont üzembentartó számára egyértelműen biztosítja a szükséges eljárási garanciákat.

Sajtóhírekből értesült arról a biztos, hogy a rendőrségnek három közlekedési szabályszegés – a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, illetve a korlátozott övezetre vonatkozó szabályok megszegése – esetén fényképes bizonyíték nélkül is lehetősége van a gépjármű üzembentartójának megbüntetetésére. A közúti közlekedésről szóló törvény 2012 áprilisa óta valóban arról rendelkezik, hogy ha az ellenőrzés során a szabályszegő személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést felvételen nem is rögzítették, akkor bírságot automatikusan a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartóval szemben kell kiszabni.

Szabó Máté ombudsman a módosítás indokairól magyarázatot kért a belügyminisztertől, aki a szabályok alkotmányossága mellett azzal érvelt, hogy a kiemelt három szabályszegés esetében nem szükségszerű előfeltétel a dokumentálás. A hivatalos értesítést átvételét követően az üzembentartónak lehetősége van vitatni a közigazgatási bírság kiszabását, vagy annak megfizetését is mellőzheti anélkül, hogy végrehajtási eljárás indulna. A miniszter kiemelte, hogy ezekben az esetekben közigazgatási hatósági eljárás indul, amelynek keretében valamennyi garanciális rendelkezés érvényesül.

Az alapjogi biztos jelentésében azonban arra jutott, hogy a törvénymódosítás nyomán alkalmazott eljárás a jogbiztonság követelménye és az érintettek tisztességes eljáráshoz való joga szempontjából több visszás elemet is tartalmaz. Önmagában sérti a jogbiztonság követelményét, hogy a törvényalkotó nem jelölte meg világosan azt, hogy a törvény mely rendelkezései „egyébként irányadóak” az eljárás továbbfolytatásakor. Ezt azért kellett volna jelölni a szövegben, mert az az objektív felelősségre, közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályok összetettek, az eljárási garanciák érvényesülése pedig nem lehet egyedi hatósági jogértelmezés függvénye. Az ombudsman szerint mind közigazgatási hatósági eljárásban, mind pedig szabálysértési eljárásban a jogállamiság garanciája, hogy a hatóság a jogsértés tényét hitelt érdemlően bizonyítsa.  Mivel nem feltétlenül az eljárás alá vont üzembentartó követette el a szabályszegést, így esetében az érdemi védekezési lehetőséget az eljárás során hozzáférhető fényképes dokumentáció segíti elő.

Az ombudsman jelentése a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201303728.pdf oldalon olvasható.

Sérülhetnek a jogosultak jogai a mozgáskorlátozott igazolvánnyal történő parkoláskor - állapította meg az ombudsman

Ne lehessen megbüntetni a mozgáskorlátozottat ezért, mert elfelejti kitenni, vagy rosszul teszi ki a mozgássérült igazolványát a szélvédő mögé, de utólag bemutatja - kezdeményezi az alapjogi biztos. Szabó Máté szerint a jogbiztonságot sérti, hogy a parkolási társaságok jogszabályi felhatalmazás nélkül korlátozzák az utólagos bemutatás lehetőségét.

A panaszos kitette a szélvédő mögé az ingyenes parkolásra jogosító mozgássérült igazolványát, azonban az eredetiséget igazoló ezüst csík nem volt jól látható, ezért a Ferencvárosi Parkolási Kft. pótdíj fizetésére kötelezte. Utólag bemutatta az igazolványt az ügyfélszolgálaton, de ekkor kiderült, hogy egy másik, három nappal korábbi ellenőrzés során ugyanilyen eset miatt már megbüntették és ezért másodjára már meg kellett fizetnie a büntetést. A panaszos befizette az összeget, de beadványával a biztoshoz fordult. Ebben sérelmezte, hogy a parkolási társaság havonta csak egyszer ad lehetőséget az igazolvány utólagos bemutatására, valamint azt is, hogy az első esetről csak az ügyfélszolgálaton értesült, hiszen az autóján nem volt fizetési felszólítás.

Szabó Máté vizsgálata feltárta, hogy nincs olyan jogszabály, amely alapján csak havonta egyszer lehetne utólag bemutatni a mozgássérült igazolványt, ezt a korlátozást a társaság alakította ki a gyakorlatban, amely sérti a jogbiztonságot.

Az ombudsman emlékeztetett korábbi jelentésére, amelyben kezdeményezte a mozgáskorlátozott igazolvány utólagos bemutatására vonatkozó keret- és részletszabályok kidolgozását annak érdekében, hogy véletlen figyelmetlenség esetén ne érhesse indokolatlan joghátrány az igazolványra ténylegesen jogosultak körét. Minthogy ez a jogalkotás azóta sem történt meg, Szabó Máté ismét felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert a jogszabályi háttér kidolgozására. A biztos felkérte a Ferencvárosi Parkolási Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy vizsgálja felül a követelése jogszerűségét, és fontolja meg a már befizetett összeg visszautalását a panaszosnak.

A jelentés a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201206948.pdf oldalon olvasható.

Megyei útügyi biztosokat neveztek ki a közúthálózat rendbetétele érdekében

A MAK több fórumon és szinten jelezte az úthálózat állapota által indokolt rendkívüli intézkedések megtételének a szükségességét, így bizakodással teszi közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményét:

A hatékonyabb, gyorsabb és a  lakossági igényeket szem előtt tartó útfelújítások  érdekében minden megyében útügyi biztos segíti a rekonstrukciós munkák  koordinálását. A korábbi kormányzati ciklusok alatt a hazai útállapotok súlyosan leromlottak, a hálózat közel felén akár az azonnali beavatkozás is indokolt lenne. A fejlesztési tárca arra törekszik, hogy a szükséges források előteremtésével középtávon elvégezze az állami kezelésű országos közutak rendbetételét. A nemzeti fejlesztési miniszter 19 útügyi miniszteri biztost nevezett ki az erőforrások hatékony felosztása érdekében. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a tervek szerint augusztus első felében egyeztet a megyei biztosokkal a közös feladatokról, az együttműködés részleteiről.

A 2002-2010 közötti időszakban szinte kizárólagos szerepet kaptak az erőltetett ütemű autópálya-építések, amelyeket több esetben az állam számára rendkívül előnytelen PPP-konstrukcióban valósítottak meg. E beruházások miatt a közúthálózat egyéb szakaszainak szükséges karbantartása elmaradt, a felújítások hiánya súlyos állapotromlást okozott. A PPP-beruházások évi százmilliárd forintos pénzügyi terhe még ma is szinte teljes egészében elviszi a hazai forrásokat.

Az útfejlesztésekhez és -felújításokhoz szükséges finanszírozást döntő részben az Új Széchenyi Terv operatív programjai biztosítják. A beruházások fedezetét középtávon főként a megtett úttal arányos útdíj bevételei jelenthetik majd. A 2014-2020-as uniós költségvetési időszak stratégiai tervezése részeként folyamatban van egy új útfelújítási program megalapozása is.

A korlátozott erőforrások szakmai szempontoknak megfelelő, ugyanakkor a helyi elvárásokat is figyelembe vevő felhasználását segíthetik az újonnan kinevezett megyei útügyi biztosok. A 19 koordinátor megbízatása 2013. december 14-ig szól, munkájukat díjazás nélkül végzik (ld. itt: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=162047.245557).

Az állami kezelésű országos közúthálózat elemei közül elsőként a legrosszabb műszaki állapotú és legforgalmasabb szakaszok helyreállítása várható. Az útügyi biztosok feladata a megyében élők és közlekedők számára leginkább sürgető építési, felújítási munkálatok beazonosítása. A tömeges igények feltérképezése és összegzése hozzájárulhat ahhoz, hogy a legtöbb utazó közlekedési lehetőségein javító beruházások indokolt mértékű előnyt élvezzenek a fejlesztések tervezése, ütemezése során. A biztosokat a közeljövőben minisztériumi egyeztetésre hívja a tevékenységüket irányító Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár.

Az ombudsman a Magyar Autóklub beadványa alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály módosítását kezdeményezi

A Magyar Autóklub és a Magyar Biztosítók Szövetségének beadványa alapján az alapvető jogok biztosa jelentésében a tulajdonhoz való jog és a jogbiztonság sérelmét állapította meg abban, hogy jogszabály írja elő: a biztosító a kártérítés általános forgalmi adóval növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a bemutatott számla tartalmazza a jármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint ha a számla megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak.

A polgári jog alapvető szabálya a teljes kártérítés elve, vagyis a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges vagy ezt a károsult alapos okból nem kívánja, köteles megtéríteni a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát.

Ugyanakkor amennyiben a károsult maga javítja meg a járművet és a szükséges anyagok, alkatrészek beszerzésekor meg is fizeti az általános forgalmi adót, a jogszabályi rendelkezések szerint csak a javítás nettó összegére jogosult - mert a saját munkájáról nem tud számlát adni. Probléma az is, hogy a kártérítés feltételeiről rendelkező jogszabály a sérült jármű tulajdonosát kvázi kötelezi a jármű helyreállíttatására külső vállalkozással, ellenkező esetben ugyanis nem kaphatja meg a kártérítés általános forgalmi adóval növelt összegét.

Szintén ellentétes a polgári jogi kártérítési alapelveivel, hogy a kártérítési összeget csak meghatározott célra lehet fordítani. Az ombudsman jelezte azt is, hogy a kárt nem csak a szerviz által kiállított tételes számlával kellene igazoltnak tekinteni, hanem igazságügyi szakértői vélemény alapján is.

„Valóban fontos gazdaságpolitikai érdek a gazdaság fehérítése, ugyanakkor, ez nem alapozhatja meg a tulajdonhoz való jog korlátozását” – fejtette ki a biztos, és felkérte a nemzetgazdasági minisztert jogszabály ennek megfelelő módosítására.

Elindult az e-útdíj

2013. július 1. napjától a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek csak a használattal arányos mértékű elektronikus útdíj megfizetése mellett használhatják Magyarország gyorsforgalmi- és főúthálózatát.

A rendszer az indulás óta többször is leállt, ezért mindig érdemes az Állami Autópálya Kezelő Zrt. munkatársainál érdeklődni az aktuális állapotokról, és a rendszer igénybe vételének lehetőségeiről. További információk: www.hu-go.hu

Bűncselekményt követ el, aki visszatekeri a gépjármű kilométeróráját

Az új Büntető törvénykönyv (Btk.), új tényállásként bevezeti a gépjárművek kilométer-számláló műszerének meghamisítása vétséget.

Az új szabályozás szerint aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, bűncselekményt követ el.

Használtautó-vásárlások során gyakran fordul elő, hogy a vásárlás után derül ki, hogy kilométeróra vissza lett tekerve, és a gépjármű a jelzettnél jóval nagyobb futásteljesítménnyel rendelkezik. A törvény az egyedi tényállás létrehozásával ezt a gyakorlatot kívánja visszaszorítani.

Az elkövető akár egy év szabadságvesztés büntetésre is számíthat, de csak akkor, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, ilyen esetben ugyanis, csak a súlyosabb bűncselekmény miatt (pl. csalás) jár a büntetés.

További információ: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.235448

Bűncselekmény lett a termékbemutatón a fogyasztók megtévesztése

Az új Büntető törvénykönyv (Btk.), a gyakori visszaélésekkel kapcsolatos panaszok alapján új tényállásként bevezeti a termékbemutatón a fogyasztók megtévesztésének vétségét.

Az új szabályozás szerint, aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, bűncselekményt követ el. Ilyen esetekben az elkövető akár egy év szabadságvesztés büntetésre is számíthat.

További információ: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.235448

Változtak az ittas járművezetés büntetésének szabályai

2013. július 1. napján hatályba lépett az új Büntető törvénykönyv (Btk.), amely az eddigieknél szigorúbban bünteti az alkoholos befolyásoltság alatt járművet vezetőket.

Az új szabályozás szerint bűncselekményt követ el az a személy, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező alkohol van. Ezt a mértéket meg nem haladó koncentráció alatt szabálysértési eljárásnak van helye (korábban a két eljárás között a határ 0,8 gramm/liter ezrelék volt).

Emelkedik az ittas járművezetés alapesetének büntetése is, a büntetési tétel felső határa korábban egy év volt, az új szabályozás szerint akár két év szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.

A korábbi szabályozástól eltérően önálló tényállásnak minősül a bódult állapotban történő járművezetés, a kábítószer, és egyéb bódító hatású szerek használói járművezetés esetén ugyanolyan büntetést kaphatnak, mint az alkoholt fogyasztók.

Ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés bűncselekmény elkövetése esetén a bíróság számára kötelező a járművezetéstől eltiltás alkalmazása, ez minimum egy hónap, de akár tíz év, sőt bizonyos esetekben végleges hatályú is lehet.

További információ: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.235448

KRESZVÁLTOZÁS
2013. május 01-től

A Magyar Közlönyben 2013. április 30-án került közzétételre a 129/2013. (IV.30) számú Korm. rendelet, amely módosította a KRESZ előírásait. A módosítások a közzétételt követő napon, 2013. május 01. napján hatályba léptek. Az új előírás szerint a párhuzamos közlekedésre alkalmatlan úton tilos lesz elhaladni gyermekszállító autóbuszok mellett az utasok be- és kiszállásának ideje alatt. A „Gyermekek” táblával jelölt útszakaszon a kiegészítő táblán feltüntetett távolságon belül legfeljebb 30 km/órás sebességgel lehet közlekedni. A módosítás a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó jogosultságot is érintette.

A KRESZ korábban is tartalmazott előírásokat az iskolabuszon közlekedő gyermekek biztonsága érdekében. Jelen módosítás bevezette az iskolabusz mellett a gyermeket szállító autóbusz fogalmát. Az iskolabusz a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik, gyermekeket szállító autóbusz azonban minden olyan nem menetrend szerint közlekedő jármű lehet, amelyen gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük utaznak.
Az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt a „Gyermekszállítás” táblával és a „Gyermekszállítás” felirattal meg kell jelölni.

A „Gyermekszállítás” táblával megjelölt
a) úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzett időtartamában – kikerülni, és
b) autóbusz mellett – a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – elhaladni tilos.

A gyermekszállítás (160/a. ábra) tábla a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett legalább 40x40 cm méretű fényt kibocsátó vagy megvilágított tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.

Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
A gyermeket szállító autóbuszok a jövőben megállhatnak a menetrend szerinti járatok számára kijelölt autóbuszöblökben is. Az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén akkor is megállhat a járdán, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

A „Gyermekek” (84. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

2013. május 01-től a Lakó-pihenő övezetbe – a ,,Lakó-pihenő övezet'' jelzőtáblától a ,,Lakó-pihenő övezet vége'' jelzőtábláig terjedő területre – behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

A KRESZ 13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.

Az ombudsman egy eltűnt sebességkorlátozó tábláról és a rendőrség eljárásáról
Tudhatta, hogy eltűnt a hetvenes sebességet engedélyező tábla, mégsem jelezte – viszont ugyanott megbüntetette azokat, akik óránként ötven kilométernél gyorsabban hajtottak. A rendőrség ezzel a jogbiztonságot és a tisztességes eljárás követelményét sértette – állapította meg az alapvető jogok biztosa, és az országos rendőrfőkapitány közbenjárását kérte.
Szabó Máté ombudsmannak többen is elpanaszolták a rendőrség módszerét. A biztos bekérte a szükséges iratokat és azokból megállapította, hogy a rendőrség egy jelentős forgalmat lebonyolító útszakaszon úgy kezdte meg a sebességmérést, hogy tudomása volt az óránkénti 70 kilométeres sebességkorlátozást jelző tábla hiányáról. Ha nincs tábla, akkor - a rendőrök erre következtettek - a lakott területre érvényes óránkénti 50 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. Ezzel szemben ombudsman a Budapesti Közlekedési Központtól azt tudta meg, hogy a hetvenes korlátozás ott immár csaknem tizennégy éve változatlan. A rendőrség sem a sebességmérést megelőzően, sem azt követően nem jelezte a BKK-nak, hogy a táblát ismeretlenek eltávolították, de amíg a jelzést nem pótolták, több alkalommal folytatott sebességmérést.
Az is kiderült, hogy 2 órán belül az egyik esetben 159, egy másikban 174 autóról állapították meg, hogy az ötven kilométeres megengedett legnagyobb sebesség helyett valamennyien 68 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedtek. A biztos szerint egyébként figyelemre méltó ez az egyöntetű, az összes „gyorshajtó” jármű esetében egyformának mért adat is, amit a települési napló tartalmazott.
  A biztos álláspontja szerint a helyszínen eljáró rendőrnek tudnia kellett volna arról, hogy a kérdéses útszakasz közismerten gyorsforgalmasított. Annak is fel kellett volna tűnnie, hogy egy 2 órás időintervallumban milyen sokan lépik túl az ötvenes sebességhatárt. Ilyen rövid időtartam alatt ennyi autó gyorshajtása semmi esetben sem tekinthető szokványosnak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a települési napló szerint mind 68-cal haladt. Az ombudsman véleménye szerint a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás elve megkövetelte volna, hogy legkésőbb a sebességmérést követően meggyőződjenek az adott útszakaszra vonatkozó megengedett legnagyobb sebesség mértékéről, illetve a gyorsforgalmasítás tényéről. A közlekedés biztonsága pedig a biztos véleménye szerint előírná, hogy egy közlekedési jelzőtábla hiányát hivatalból jelezzék a közútkezelőnek. A jogszabály az ilyen helyzetről úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően, a hatóság ügyintézője pedig jóhiszeműen köteles eljárni. A jelentés a 
http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201204406.rtf/ oldalon olvasható.
Az autópálya kezelő pótdíjazási gyakorlatáról
AJB-216/2012.
Ha valaki vitatja az autópálya kezelő 15 ezer forintos követelését, az elutasító válaszban már 60 ezer forintos pótdíjfelszólítást kaphat. Az autós kifogása ugyanis nem tolja ki a fizetési határidőt, és amikorra az autópálya kezelő reagál, már le is telt a 15 ezer forint befizetésére megszabott 30 nap. Sérül az autós jogorvoslathoz való joga – áll az ombudsman jelentésében.
Egyáltalán nincs jogszabály, amely az autópálya használattal kapcsolatos panaszok kezelését szabályozná, és meghatározná, hogy ha valaki vitatja az Állami Autópálya Kezelő Zrt. követelését, akkor a panaszt mely szervnek, mennyi időn belül kell elbírálnia – mutatott rá az alapvető jogok biztosa az elmúlt években hozzá érkezett panaszok tapasztalatai alapján.
Szabó Máté jelentésében azt is vizsgálta, hogy az autópálya kezelő eljárásával szemben benyújtott panaszoknak nincs halasztó hatálya. Ha ugyanis az autós valamilyen rajta kívül álló okból – például félreérthető útjelző táblák miatt – hajtott fel az autópályára és vitatja az ezért rá kivetett pótdíjat, a panaszát elutasító válasszal együtt már egyből magasabb összegről szóló követelést is kaphat, hiszen az autópálya kezelő döntésének meghozataláig letelhet az eredeti fizetési határidő.
A hatályos szabályozás szerint a jogosulatlan – matrica nélküli – autópálya használat miatt kivethető pótdíj gépjármű esetén 15 ezer Ft, amit 30 napon belül kell megfizetni. Ha az autós ezt a határidőt bármilyen okból elmulasztja, az összeg csaknem 60 ezer forintra emelkedik.
  Az ombudsman szerint a jogorvoslathoz való jog kiüresedését jelenti a pótdíjak mértékének alakulása és az, hogy az előterjesztett panaszok nem rendelkeznek halasztó hatállyal a pótdíj megállapítása során. Az autósok pedig a négyszeresére emelkedő pótdíj fenyegetésének hatására akkor sem kockáztatják meg, hogy vitassák az ÁAK Zrt. követelését, ha egyértelmű is az az érv, amely alapján mentesülnének a pótdíj megfizetése alól.
Az ombudsman jelentésében emlékeztetett egy közelmúltban zárult vizsgálatára. Egy autós azt panaszolta, hogy az ÁAK Zrt. felszólította az autópálya pótdíj megfizetésére és akkor is fenntartotta a követelését, amikor ő igazolta, hogy nem az ő járműve van a kamera felvételén, nem is járhatott az adott helyen az adott időben. Szabó Máté szerint ezek az esetek is alátámasztják, mennyire fontos a jogorvoslat szabályozása az autópálya használattal kapcsolatos viták során és szükséges annak rögzítése, hogy az előterjesztett panaszok halasztó hatállyal rendelkeznek a fizetési kötelezettség megállapításakor.
Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a hiányzó szabályok megalkotását.
A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201200216.rtf oldalon olvasható.
Az ellopott autó tulajdonosának megbírságolásáról
AJB-5873/2012.
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a károsult tulajdonosokat bírságolja meg, ha az autójukat elkötő és menekülő tolvajok nem fizetnek az autópálya használatáért. Ez zaklatás, és sérti a jogbiztonság követelményét – állapította meg Szabó Máté ombudsman panaszbeadványokra reagálva.
Az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta, hogy a lopások sértettjeinek az autópálya kezelője arra hivatkozott, hogy bár kezdeményezte a jogszabályok módosítását, ma még nincs jogi lehetőség méltányosság gyakorlására. Az ombudsman jelentésében megállapította, hogy a hatályos jogszabályok nem zárják ki a méltányosságot, de erre nem is lett volna szükség a panaszosok esetében, mivel ők nem kötöttek szerződést a kezelő társasággal. Szabó Máté egyetértett a jogszabály módosításának kezdeményezésével, azonban egyértelműen leszögezte, hogy még ebben a hiányos jogszabályi környezetben sem lehet pótdíjat követelni bűncselekmény sértettjeitől, és ha mégis megtörténik, azt a polgári jog is erkölcstelennek tekinti.
  Az ombudsman szintén kezdeményezte a jogszabályok módosítását a hasonló helyzetek egyértelmű elkerülése érdekében, az autópálya kezelőjét pedig felhívta, hogy a jövőben tartózkodjon a bírságolás ilyen gyakorlatától, és fizesse vissza a pótdíjat annak a károsultnak, aki már lerótta a rá kivetett összeget.
Az autópályák kezelője válaszában hivatkozott arra, hogy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a közöttük fennálló szerződés alapján arról tájékoztatta a társaságot, hogy a jogszabályok alapján ilyen esetekben sincs lehetősége mentesíteni az üzembentartót. Az ombudsman jelentésére figyelemmel azonban – a szerződő felek egyeztetéséig – az ÁAK Zrt. a hasonló ügyekben felfüggesztette a pótdíjak behajtását. Ugyanakkor az egyik érintett panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a jelentés hatására visszafizették neki a vitatott pótdíjat.
A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201205873.rtf oldalon olvasható.
A MAK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A Magyar Autóklub támogatja a feketegazdaság elleni küzdelmet és elkötelezett abban, hogy az utakon csak megfelelő műszaki állapotú gépjárművek közlekedhessenek.
Ugyanakkor meggyőződése, hogy az itt rögzített alapértékek csak jogállami keretek között érvényesülhetnek és a jogbiztonság  olyan alap érték ami a polgári társadalom keretei között prioritást kell élvezzen.

  • A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a jogkövető, biztosításukat fizető polgárok részére anyagi biztonságot kell, hogy nyújtson. Nem reális alternatíva, hogy a számla alapján térülő károk a biztosítótársaságtól térüljenek meg , az egyéb károk ( nem vagyoni kár, saját javítás költsége, alacsonyabb áron értékesített sérült gépkocsi értékkülönbözete) pedig a jogkövető károkozóval szemben kerülhessenek érvényesítésre. Ez a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, mint rendszer alapjait és hitelességét kérdőjelezné meg. 
  • A gfb jogszabályban rögzített szolgáltatási tartalom utólagos, a tarifálást és díjhirdetést követő módosítása a megkötött szerződések tartalmának eltérítését jelentené attól az  eredeti tartalomtól ami az árképzés alapját kellett, hogy szolgálja.
  • A gazdasági totálkár határ szakértői kérdés, ami függ a gépjármű életkorától, típusától, műszaki állapotától, nem rögzíthető törvényben meghatározott fix % megjelöléssel.
  • A Magyar Autóklub nem tartja elfogadhatónak azt – a jogszabályi erővel, általános szabályként bevezetni kívánt szándékot, - miszerint gépjármű töréskár esetén, függetlenül a sérülés minőségétől, mértékétől és a kár nagyságától a biztosító társaságok csak javítási számla ellenében fizethetnék ki a kár összegét.
  • A gépjármű javítás területén meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek az autósokat a szakszerű, szakszervizben történő javítás irányába terelik különös tekintettel, ha teherviselő elem vagy a közlekedés biztonságára  illetve a jármű biztonságos és előírásszerű üzemeltetésére közvetlenül kiható elem vagy alkatrész sérült.

A Magyar Autóklub ez úton is felajánlja szakmai támogatását és közreműködését a döntéshozók és minden olyan szervezet részére, amely fenti elvek és alapértékek mentén keresi a megoldásokat.

2012. november 29.

Az Alapvető Jogok Biztosának jelentése a gépjármű felelősségbiztosítás szabályozásáról
AJB-3746/2012.
Sérti a jogbiztonság követelményét az a jogszabály, amelynek alapján a biztosító mintegy hatósági jogkörben kötelezheti a közlekedési hatóságot eljárás lefolytatására – állapította meg jelentésében Szabó Máté ombudsman. Szembenáll a tulajdonhoz való joggal az a jogszabályhely is, amely szerint a biztosító nem fizetheti ki a kártérítés összegét, ha az általa elrendelt műszaki vizsgálatra a károsult nem mutatja be a járművét.
A hatályos jogszabály alapján a biztosító a kárfelvételi eljárás befejezése után értesítheti a közlekedési hatóságot, ha úgy ítéli meg, hogy a balesetes gépjármű közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közúti forgalomban való részvételre és a helyreállítás az eljárás befejezésétől számított tíz napon belül nem történik meg. Ez alól kivétel, ha a károsult a biztosítónak igazolja, hogy bontásra leadta a járművét. A jogszabály értelmében a hatóság a biztosítótól kapott értesítés kézhezvételét követő tíz napon belül köteles elrendelni a gépjármű műszaki vizsgálatát.
Az ombudsman álláspontja szerint a rendelkezésnek megfelelően eljáró biztosítótársaság kvázi hatósági feladatot lát el, miközben nem minősül közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított szervezetnek. Aggályos, és bizonytalan kárrendezési gyakorlatot eredményez, hogy a gépjármű előzetes közlekedésbiztonsági megítélése annak a biztosítónak a joga, amelynek érdeke, hogy a lehető legkisebb kártérítést fizesse a károsultnak.
  A jelenlegi szabályozás emellett nem alkalmas a közlekedésbiztonság javítására, ugyanis a biztosítónak lehetősége van rá, de nem kötelező jeleznie a közlekedési hatóságnak a közlekedésbiztonságot veszélyeztető károsodást.
A biztos álláspontja az, hogy a jogszabály indokolatlan feltételt támaszt, amikor a kártérítés kifizetését a gépjármű műszaki vizsgálatához köti. A biztosító ugyanis a közlekedési hatóság által elvégzett műszaki vizsgálat eredménytől függetlenül köteles a kárfelmérésre. Az ügyfél pedig a kártérítéstől egy olyan feltétel – a műszaki vizsga – nem-teljesítése miatt esik el, amely nélkül is meg lehet állapítani a keletkezett kár mértékét, és a károsulton kívül a károkozó tulajdonhoz való joga is sérülhet.
Az ombudsman felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a törvény olyan módosítását, amely biztosítja mind a károsult, mind a károkozó tulajdonhoz való jogának érvényesülését, nem teszi a kártérítési összeg kifizetését attól függővé, hogy a károsult a gépjárművével megjelent-e a biztosító által kért műszaki vizsgálaton, illetve a biztosító értesítése ne kötelezze eljárásra a közlekedési hatóságot. A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201203746.rtf
oldalon olvasható.
KRESZ MÓDOSÍTÁS
A Magyar Autóklub Jogi-és Érdekvédelmi Bizottsága legutóbbi ülésén a KRESZ módosítás, illetve az új KRESZ előkészítésének keretében a változtatások várható irányainak, a változtatások elveinek kérdéskörét vitatta meg Hóz Erzsébet, a Közlekedéstudományi Intézet szakértőjének előterjesztését követően. A bizottsági ülésen egyhangú álláspontként rajzolódott ki, hogy a szakmai előkészítésnek a sebességkorlátozás, az elsőbbségadási kötelezettség, és a közúti jelzőtáblák számának csökkentése terén, általában a szabályozás tömörítése, és egyszerűsítése, közérthetővé tétele érdekében kell folytatnia az előkészítést. A vitában részt vett és az elhangzott előadást felvezette Barna Péter a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Közlekedési főosztályának vezetője, valamint Tombor Sándor a Közlekedéstudományi Intézet Igazgatója és Dr. Major Róbert a Nemzetvédelmi Egyetem Közbiztonsági Tanszékének vezetője. A szakértői csoport részére továbbításra kerültek a Magyar Autóklub tagságától ebben a téma körben érkezett észrevételek, javaslatok. A tárca és a Közlekedéstudományi Intézet munkacsoportja továbbfolytatja az együttműködést a Magyar Autóklubbal.
Törvénytelen a kiegészítő bónuszbiztosítás

Négy biztosító és egy független biztosításközvetítő számára határozataiban megtiltotta a jogsértő, károkozás esetén is „bónuszvédelmet” ígérő biztosítási tevékenység végzését a PSZÁF.

A hatóság – amely a 2013-tól életbe léptetendő tarifák meghirdetése után gyors célvizsgálatot is lefolytatott több piaci szereplőnél – kötelezte az érintett biztosítókat, hogy 2012. november 16-án immár a jogszabályokkal összhangban ismételten hirdessék meg díjtarifájukat honlapjukon, illetve az eredeti díjhirdetést leközlő két napilapban. A bonus-malus díjszorzóikat jogsértő módon közzétett biztosítók számára a PSZÁF ugyanakkor 2013. január 2-ai határidővel írta elő a korrigált díjtarifák ismételt nyilvános közzétételét. Utóbbi kapcsán a hatóság vezetői levélben hívta fel 9 biztosító és a fedezetlenségi díjat meghirdető biztosítószövetség (MABISZ) figyelmét arra: a jövőben kellő alapossággal készítsék el tarifa hirdetményeiket.

Négy biztosító – Genertel Biztosító Zrt., Generali-Providencia Biztosító Zrt., KÖBE Kölcsönös Biztosító Egyesület, WÁBERER Hungária Biztosító Zrt. – és egy független biztosításközvetítő – Netrisk Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. – esetében a PSZÁF megtiltotta a biztosított károkozása esetén is a meglévő bónuszfokozata megtartását, vagy az annak romlásából adódó díjfizetési kötelezettség ellensúlyozását szavatoló biztosítás további nyújtását. E konstrukció ugyanis ellentétes a bonus-malus rendszer alkalmazásával, a kgfb-hez kínált jogellenes kiegészítő terméknek minősül, s megsérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról rendelkező törvényt.

A MEGVÁLTOZOTT ÖSSZEGŰ BÍRSÁGOK

Az Autósélet 2012. októberi lapszámában tájékoztattuk klubtagjainkat, hogy 2012. szeptember 01. napjától a közlekedési szabályszegések miatt kiszabható közigazgatási bírságok, szabálysértési helyszíni bírságok és pénzbírságok mértéke megváltozott.

A bírságok széles skálája és a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatokba foglaltuk azokat a szabályszegéseket, melyek elkövetésekor előre meghatározott összegű bírság kiszabására kerül sor.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az előre rögzített összegű bírságokkal sújtandó szabályszegések nem fedik le valamennyi szankcionált esetet. Azok a szabályszegések, amelyekért nem jár fix összegű bírság az általános szabályok szerint bírálandóak el, azaz

helyszíni bírság ötezer forinttól ötvenezer forintig,

szabálysértési pénzbírság ötezer forinttól százötvenezer forintig,
szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forintig szabható ki.

A közigazgatási bírságokat itt és a fix összegű szabálysértési bírságokat itt tekintheti meg.

Ha kíváncsi arra, hogy konkrét sebességkorlát átlépése esetén (pl. lakott terület 50 km/h) mekkora összegű bírság kiszabására számíthat itt megtekintheti.

Bízunk abban, hogy összeállításunk segítséget nyújt eligazodni a közlekedési bírságok labirintusában.

A Magyar Autóklub közleménye az útdíj-ötletről

Egyes sajtóhírek szerint – melyek csak részben nyertek utóbb cáfolatot Tarlós István főpolgármester részéről – a BKV konszolidációja egyik megoldási javaslataként felmerült és a gazdasági tárca támogatni látszik egy olyan képtelen ötletet, hogy a BKV konszolidációját a vállalattal semmilyen kapcsolatban nem álló, szolgáltatásaikat igénybe nem vevő, egyébként is agyon adóztatott autósokkal fizettetnék meg, a fővárosi utakat használó autósokat terhelő havi 10.000,- Ft-os útdíj előírása formájában.

A Magyar Autóklub a budapesti autósok nevében a leghatározottabban tiltakozik azon képtelen ötlettel szemben, hogy, az automobilizmustól független szektorban jelentkező veszteségek, az együttesen többszázmilliós indokolatlan végkielégítések, halogatott illetve elhibázott menedzsmentdöntések árát az autósokkal fizettetnék meg egyszerűen azon az alapon, hogy ők nyilván vannak tartva, és könnyen elérhetőek.

Egy ilyen előterjesztés elfogadása azt a szemléletet erősítené, hogy a költségek fedezetének nem ott kell megjelennie ahol a kiadások felmerülnek, hanem bárhol, ahonnan elvehetők. Ez a szemlélet ellent mond az Európai Unió útdíjakkal kapcsolatos „használó fizess” elvének, a társadalmi igazságosság elvének, igen rossz lenne az elfogadottsága, ezért végrehajtási nehézségekkel is számolni kellene.

 

Az üzemanyagköltségek árának drasztikus emelkedése, a ténylegesen alá nem támasztott indokolással bevezetett baleseti adó olyan mértékben, és már jelenleg is úgy sújtja indokolatlanul a XXI. században nélkülözhetetlen gépjárműhasználatot, hogy az a gépjármű üzemeltetőkkel szembeni diszkrimináció alkotmányos sérelmének veszélyét hordozza. Ezt fokozná a tervezet elfogadása. Az ötlet elfogadása ezen túlmenően a gépjárműhasználat további jelentős visszaesésével, ennél fogva az áfa és egyéb adóbevételek apadásán keresztül a költségvetési források közvetlen csökkenésével, az automobilizmussal összefüggő gazdasági tevékenység visszaszorulása révén azok közvetett csökkenésével járna, ezáltal társadalmi szinten nem jelentene olyan arányú többletbevételt, ami a vele járó anyagi és azon túli hátrányokkal arányban állónak lenne tekinthető. Az autósok a teljesítményadóban (közkeletű nevén, a korábbi számítási alapra tekintettel súlyadó) már kifizetik a gépjármű, mint vagyontárgy után előírt vagyonadót, ezért a lakóhely szerint előírt újabb adó a kettős adózás tilalmába is ütközne, és tömeges visszaélések sem lennének elkerülhetőek.

A Magyar Autóklub felhívja a döntéshozókat, hogy szabjanak határt az autósok terhei további növelésének és a budapesti útdíj ötletét vessék el.

Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága

 

A MAK állásfoglalása a 4 napos autópálya matrica ügyében

A Magyar Autóklub köszöni a tagság eddigi aktivitását és a továbbiakban is várja a "négynapos" autópályamatrica eltörlésével kapcsolatos véleményét. Az eddig beérkezett több száz észrevételre tekintettel a MAK Országos Elnökség az alábbi állásfoglalást hozta és felajánlotta közreműködését a döntéshozatal előkészítéséhez.

A Magyar Autóklub a sajtó hírek és a tagságtól érkező első megkeresések hatására 2011. november 28. napján levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, jelezve, hogy a négynapos autópálya matrica esetleges eltörlése széles tömegeket érint, egy ilyen döntésnek kedvezőtlen társadalmi és pénzügyi hatása várható. A MAK egyúttal felajánlotta szakmai segítségét az elfogadható, a költségvetési szempontokat sem figyelmen kívül hagyó - megoldás kidolgozásához. A megkeresésre érkezett válasz (2011.12.06.) érdemi álláspontot nem tartalmazott, hangsúlyozta, hogy a minisztérium a céljáról, a megtett úttal arányos díjfizetés bevezetéséről nem mondott le, de elkerülhetetlennek tartja az úthasználati díjból származó bevételek növelését.

Az elmúlt időszakban a tagságtól érkezett több száz észrevétel és az azokban rögzített álláspont megerősített bennünket abban, hogy az elégedetlenség elérte azt a kritikus határt, amely intézkedést követel. A négynapos autópálya matrica eladásokból származik az úthasználati díjbevételek csaknem fele, vásárlóik elsősorban a rosszabb anyagi helyzetben lévő magánautósok, akik leginkább hétvégenként, illetve hét közben is csak időszakosan, egybefüggően néhány napig használják a díjfizetős utakat. Ezen járműhasználókra nem hárítható át az autópálya fenntartás többlet költségigénye.

 

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az autópálya használat konstrukciójának a célja arra kell, irányuljon, hogy az autópályára és ne az autópályáról az alsóbbrendű utakra terelje a forgalmat, ami pedig a 4 napos matrica eltörlésének a hatására minden bizonnyal be fog következni. E tendenciából egyenesen következik az alsóbbrendű utaknak a jelenleginél is fokozottabb elhasználódása, és így a közlekedésbiztonsági helyzet romlása.

Úgyszintén, ismételten ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy a nehézgépjárművek úthasználata a személyautókhoz képest hatványozott agresszivitással terheli az útfelületet, amely fokozott terhelés indokolja az azzal arányos úthasználati díj megállapítását. Ennek a díjpolitikának a hiányát jelzi az is, hogy a nemzetközi nehézgépjármű forgalom - összes káros hatásával együtt - egyre nagyobb mértékben terelődik a magyarországi utakra.

Amennyiben az úthasználati díjból az döntéshozó áremeléssel kíván többletbevételhez jutni, úgy azt oly módon kellene tegye – illeszkedve az elfogadott, többször hangoztatott, használatarányos díj stratégiájához – hogy elsősorban azon járművek terheit növelje, melyek főként felelősek az utak állapotának romlásáért. E konstrukcióban vegye figyelembe a rendelkezésre álló úthasználati adatokat, és az abból kiolvasható használati szokások és igények alapján, továbbra is tartsa meg a magyar személygépkocsit vezető autósok részére a 4 napos autópálya matricát.

Az állásfoglalást egyhangú szavazattal elfogadta a Magyar Autóklub Országos Elnökségének 2011. december 15.-i ülése.

 

A Magyar Autóklub Országos Elnökségének állásfoglalása az üzemanyagárakról

A Magyar Autóklub Országos Elnöksége a MOL tájékoztatójának meghallgatását követően áttekintette az üzemanyag forgalmazás és az árképzés kérdését, az e vonatkozásban megfogalmazódott tagsági igényeket és az alábbi határozatot hozta:

- A MAK megállapítja, hogy bár az üzemanyagár adótartalma az európai szintet tekintve nem kiemelkedően magas szükséges felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy az autós társadalom és a közúti mobilizáció, pénzügyi terhelhetőségének határára ért. A költségvetési szempontok prioritása mellett sem célravezető, hogy a forint árfolyamának számottevő gyengülése miatt egyébként is emelkedő alapanyagárakra rakodó növekvő adóterhek hatványozottan emeljék az üzemanyag árát. Ez a fogyasztás visszaesése és a külföldre terelődő fogyasztás miatt nem szolgálja az állami bevételek továbbá a gazdaság növekedését sem és a magánszemélyeken túl vállalkozások sorát lehetetleníti el.

 

- A MAK felhívja az üzemanyag forgalmazókat, hogy legyenek mértéktartóak az árak kialakítása során, mivel az elviselhetetlenül magas árakat már a forgalom visszaesése is jelzi és ez az üzemanyagforgalmazók üzleti érdekeivel is ellentétes.

- A MAK felhívja az autósokat fokozottan figyeljenek a takarékos autózás lehetőségeinek kihasználására, mivel a jelenlegi üzemanyagárak szintjén néhány %-os csökkenés is 10 forintokban mérhető megtakarítást eredményezhet.
A MAK a takarékos autózás lehetőségeiről hamarosan tájékoztatót ad ki és felhívja az autósokat annak érdekében, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a jelenleg ismert fogyasztás csökkentési lehetőségeket.

2011. november 29.

 

A Magyar Autóklub jogi- és érdekvédelmi bizottságának állásfoglalása a baleseti adóról

A Magyar Autóklub Jogi- és Érdekvédelmi Bizottsága kizárólag a sajtó útján értesült azokról az előzetes kormányzati elképzelésekről, melyek az úgynevezett biztosítási, vagy baleseti adó bevezetését jelentenék.

Az ennek indokaként felhozott érveket a Magyar Autóklub elsősorban azért tartja teljes egészében megalapozatlannak, mert a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjában a biztosítók jelenleg is korlátozás nélkül a teljes okozott baleseti kár összegének ellenértékét felszámítják és megfizettetik az autósokkal. Az összeg újabb megfizettetése ugyanannak a tételnek a kétszeres felszámítását jelentené az autósokkal szemben.

 

A sajtóban megjelent, és bizonyos tudományos felmérésekre hivatkozó, a Levegő Munkacsoporttól származó híresztelések a Közlekedés Tudományi Intézet kompetens előadója részéről a bizottság mai ülésén cáfolatot nyertek.

A Magyar Autóklub egyetért ugyanakkor a károkozással arányos teherviselés koncepciójával, amennyiben az megalapozott és valóban arányos megoldási módszereket kínál. Ennek keretében Magyar Autóklub támogatni tud egy olyan megoldást, ami a biztonsági öv bekapcsolását elmulasztó járművezetőt és utast az így felmerült egészségügyi többletkiadások egy részének viselésére kötelezné.

 

Fordulat a MÁV biztosítottak ügyében

A Magyar Autóklub, de elsősorban minden érintett autós nagy megkönnyebbüléssel és örömmel fogadhatja az Alkotmánybíróság tegnapelőtt, 2011. november 8-án meghozott és az Alkotmánybíróság honlapján már közzétett azon határozatát, amely az Országgyűlés részéről mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy jogalkotási úton nem gondoskodott a MÁV biztosítottak által okozott károk fedezetéről.

A döntés egzisztenciális megkönnyebbülést jelent, és rendkívüli anyagi tehertől szabadítja meg minden olyan károkozónak és károsultnak, aki érintett a MÁV Biztosító Egyesület csődjében, hiszen több ezren vannak olyanok, akik vagy nem jutottak kártérítéshez, vagy érvényes biztosításuk ellenére sokmilliós kártérítést kellett, vagy kellett volna a jövőben fizessenek biztosítójuk csődje folytán az Alkotmánybíróság tegnapelőtt hozott döntésének hiányában.

Az alkotmánybírósági határozat az Országgyűlés kötelezettségévé tette, hogy legkésőbb 2012. június 30-ig jogszabályilag rendezze a MÁV biztosítottak ügyét, és biztosítson a részükre hatékony jogvédelmet!

Mint emlékezetes, a Magyar Autóklub indítványát az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elfogadta, átvette, és a gépjármű felelősségbiztosítási törvényhez csatlakozó bizottsági módosító indítványként kötelezővé tette a biztosító csődje esetére Kártalanítási Alap előzetes megképzését.

 

A törvény azonban csak 2010. január 01-től rendelte ezt el, ezért a MÁV Biztosító csődjére nem vonatkozott, csak a jövőbeli hasonló esetek megelőzésére szolgált.

Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a továbbfejlesztését írja elő az Alkotmánybíróság mostani döntése, ami kifejezetten a MÁV biztosítottak és károsultak jogvédelmét szolgálja.

Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy a még folyamatban levő jogvitás ügyek tárgyalása a bíróságokon is felfüggesztésre kerül, mert a jogalkotónak a fenti határidőig egy olyan Kártalanítási Alap létrehozásáról kell majd dönteni, ami nemcsak 2010. január 01. után, hanem a 2010. január 01. előtti károkra is fedezetet nyújt a biztosító csődje esetére. A jogalkotónak dönteni kell majd a biztosítottak részéről eddig már esetleg kifizetett összegek sorsáról is.

Az Alkotmánybíróság döntésének a lényege az indoklásban foglaltak szerint az, hogy amikor a jogalkotó többmillió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget írt elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kellett volna alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz a biztosító fizetésképtelenné válása esetére is.

Dr. Kovács Kázmér
Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnöke

 

Közlemény a regisztrációs adóról

A sajtóhírek szerint a november 14-én megszavazott adótörvények egyes környezetkímélő, ugyanakkor kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik esetén akár több mint 200.000,- Ft-tal is csökkenthetik a regisztrációs adót.

A Magyar Autóklub hátrányosnak tartja és ellenzi az átírási illeték mértékének tervezett növelését, ugyanakkor üdvözli, hogy észrevételeit és javaslatait a regisztrációs adó tekintetében a jogalkotó elfogadta. A változtatás előnyös a gépjárművásárlóknak, de valószínűleg nem jelent költségvetési bevételkiesést sem, mert joggal lehet arra számítani, hogy ennek következtében apadni fog azoknak a száma,

 

akik továbbra is érdemesnek látják fiktív külföldi lakcím felvételével vagy cégalapítás útján megkerülni a regisztrációs adó megfizetését.

Ugyanakkor a Magyar Autóklub változatlanul az autósokat sújtó indokolatlan teherként kell értékelje a baleseti adó tervezett bevezetését az erre nézve külön közleményben már korábban közzétett indokolásra is hivatkozással. Ugyancsak indokolatlannak tartja azt a diszkriminációt, mely a legfrissebb hírek szerint a személygépkocsi tulajdonosokat érné a baleseti adó tekintetében abban az esetben, ha annak mértéke során hátrányos megkülönböztetés mutatkozna a haszonjárművekkel szemben.

 

Tájékoztatás a Best Reisen magyar utasai egyiptomi buszbalesetével kapcsolatban

Az egyiptomi buszbalesettel kapcsolatban a sajtóban megjelent találgatásokra figyelemmel a Magyar Autóklub tájékoztatja az érintetteket és a közvéleményt, hogy a balesetben sérült valamennyi személy részére elsődlegesen a buszt üzemeltető cég felelősségbiztosítója tartozik teljes kártérítési kötelezettséggel.

A kártérítési kötelezettség kiterjed nemcsak a sérültek, hanem a balesetben elhunyt személyek hozzátartozóinak nem vagyoni káraira is. A magyar Best Reisen utazási iroda csak kivételes esetben, de akkor elvileg teljes kártérítési felelősséggel tartozik, ha az egyiptomi partnere megválasztásában nem a megfelelő gondossággal járt el. A megfelelő gondosság részét képezheti az utazási iroda részéről az is, hogy csak olyan partnert választ az egyiptomi utazás szervezése során ahol biztosítva van az utasok baleseti eredetű kárainak teljes megtérítése.

Problémát jelenthet viszont, hogy az utazási szerződésről szóló 281/2008 (XI. 28.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése az utazásszervezőnek az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő károkért fennálló felelősségét a részvételi díj összegének kétszeresét meghaladó összegre korlátozhatja. Ezért van alapvető jelentősége annak, hogy a buszt üzemeltető cég rendelkezett-e és milyen körben érvényes felelősségbiztosítással.

 

Mindez természetesen nem érinti az előzetesen önkéntes utasbiztosítást megkötő károsultak biztosításait.
Megfelelő kártérítési fedezet rendelkezésre állása esetén az érvényesíthető károk legjelentősebb részét a személyi sérülésből eredő károk jelentik, aminek az alapját az élet testi épség megóvásához fűződő személyiségi jogok megsértése jelenti, és amelyek megsértéséért a magyar jog a vagyoni károkon kívül az ún. nemvagyoni károkat is az érvényesíthető károk körébe sorolja. A nemvagyoni károk a közeli hozzátartozók részéről is érvényesíthetők a hozzátartozó elvesztése miatt is, ezek összege a körülményektől és a hozzátartozói kapcsolattól függően személyenként közel egymillió forinttól ötmillió forint feletti összegig terjedhet. A vagyoni károk körébe a sírkőállítástól a gyászruha költségig, az elmaradt jövedelemtől az elvesztett tartás értékéig számos egyedi kártétel beletartozik a konkrét személyi körülményektől függően.

Magyar Autóklub
Jogi és Érdekvédelmi Bizottság

Dr. Kovács Kázmér
elnök
Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsanna
titkár

Budapest, 2011. november 7.

 

Élet Úton program: együttműködésben a civil szervezetekkel

Az áprilisban elindult Élet Úton program második lépéseként az állami szereplők után a civil szervezetek képviselői is elkötelezték magukat a közlekedésre nevelés egységes rendszerű szemlélete mellett 2011. június 10-én, Alsóörsön. A tizenkét csatlakozó szakmai és társadalmi szervezet képviselői Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára jelenlétében írták alá az együttműködésüket jelképező táblát.

Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár elmondta: Az új támogatókkal friss erőre kapó Élet Úton programban kormányzati és társadalmi szervezetek eltérő készségei összegződnek. Az állami oldal intézményei jellegükből fakadóan nem rendelkezhetnek számos olyan tapasztalattal, amely a civil szférában működő egyesületek, szövetségek sajátja. A nemzetközi trendek és tendenciák megismerésében és megosztásában is sokat segíthetnek az élénk és szoros külhoni kapcsolatokkal rendelkező civilek.

Az Élet Úton program legfontosabb tétele, hogy a közlekedésre nevelés meghatározó feltétele a közlekedés biztonságának. E folyamatnak ezért tudatosan tervezettnek kell lennie, távlatos stratégiai megközelítés mentén, egységes módszertani alapokra épülve kell végbemennie. Az új szemlélet az érintett intézmények és szervezetek együttműködésével hatékonyabban ültethető át az élethosszig tartó járművezető-képzés gyakorlatába, a felnőttkori közlekedési információs és tájékoztató, továbbképző munkába.

 

Az Élet Úton program támogatói, résztvevői közé ezúttal a GRSP Magyarország Egyesület, a Harley Owners Group, az IAPA Nemzetközi Polgárőr Szervezet, az International Bodyguard and Security Services Association (IBSSA), a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), a Magyar Autóklub, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Útügyi Társaság (MAUT), a NiT Hungary - Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, az Országos Polgárőr Szövetség és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) csatlakozott. A szakmai és civil szervezetek képviselői mellett Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti főosztály vezetője, az ORFK − Országos Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke is részt vett az eseményen.

Az ünnepélyes aláírásnak a Harley Openroadfest motoros találkozó adott otthont. Az ötnapos rendezvényen az alsóörsi Európa Campingben önálló standokon mutatkozik be a közúti balesetek visszaszorításán dolgozó Nemzeti Közlekedési Hatóság, ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Közlekedéstudományi Intézet és GRSP Magyarország Egyesület. A „Bike Safety” sátorban és környékén vezetéstechnikai bemutató, tréning és szaktanácsadás, védőruházati bemutató és szaktanácsadás, balesetmegelőzési kiállítás várják az érdeklődőket, a legkisebbektől a legnagyobbakig.